Hogyan készül a nyomvonalfűtés?

A legegyszerűbb eset egy egyenes garázsbejáró.

Felülnézetben:

BAL KERÉKNYOM

→ 60 cm széles kültéri fűtőszőnyeg

KÖZÉPSŐ TERÜLET

→ nem feltétlenül fűtött

JOBB KERÉKNYOM

→ 60 cm széles kültéri fűtőszőnyeg

Az eredmény két párhuzamos, folyamatosan hó- és jégmentesen tartható sáv.

A pontos távolságot nem érdemes kizárólag egy általános személyautó-méretből meghatározni.

A kivitelezés előtt célszerű figyelembe venni:

• a használni kívánt autó vagy autók nyomtávját;

• az autóbejáró szélességét;

• a kapu helyét;

• a rámpa ívét;

• a garázsajtó helyzetét;

• a kormányzás nyomvonalát.

A fűtést az autó valós keréknyomához tervezzük, ne az autóbejáró geometriai középvonalához.

Nyomvonalfűtés vagy teljes felületfűtés?

Ez az egyik legfontosabb döntés.

Nyomvonalfűtés előnye

Csak két keskeny sávot fűtünk.

Ennek előnye:

• kisebb fűtőfelület;

• kisebb beépített teljesítmény;

• alacsonyabb beruházási költség;

• kisebb villamos hálózati igény;

• egyszerűbb telepítés;

• az autó számára mégis biztosítható a szükséges tapadási nyomvonal.

Teljes felületfűtés előnye

A teljes rámpa vagy bejáró hó- és jégmentes lehet.

Ez jobb választás lehet:

• gyalogos közlekedésnél;

• közös társasházi behajtónál;

• kanyarodó rámpánál;

• több különböző nyomvonalon közlekedő járműnél;

• parkolóban;

• olyan helyen, ahol a teljes felület biztonsága fontos.

Nem mindig a nyomvonalfűtés a jobb – de autóbejárónál gyakran ez a leggazdaságosabb célszerű megoldás.

Mekkora különbséget jelenthet a fűtött terület?

Vegyünk egy egyszerű példát.

Autóbejáró:

10 méter hosszú × 3 méter széles

Teljes felület:

30 m²

Ha 300 W/m² névleges kültéri fűtéssel számolunk:

30 × 300 = 9000 W

vagyis körülbelül:

9 kW telepített névleges teljesítmény.

Most fűtsünk csak két, egyenként 60 cm széles nyomvonalat.

Egy nyomvonal:

10 m × 0,6 m = 6 m²

Két nyomvonal:

12 m²

Névleges teljesítmény:

12 × 300 = 3600 W

vagyis körülbelül:

3,6 kW.

Ebben a példában a fűtött felület:

30 m² helyett csak 12 m².

Ez 60%-kal kisebb fűtött területet jelent.

Fontos azonban:

ez nem azt jelenti, hogy minden körülmények között pontosan 60%-kal kisebb lesz az éves energiafogyasztás.

Az üzemidőt:

• a hó mennyisége;

• a külső hőmérséklet;

• a burkolat;

• a vezérlés;

• a szél;

• a beépítési mélység

is befolyásolja.

A beépített teljesítményigény viszont jelentősen csökkenthető.

Mit tud és mit nem tud a nyomvonalfűtés?

A célját érdemes pontosan meghatározni.

A keréknyom-fűtés célja:

biztosítsuk az autó számára a tapadási sávot.

Nem feltétlenül cél:

az egész autóbejáró legyen teljesen száraz és hómentes.

Ezért két fűtött sáv között megmaradhat:

• hó;

• latyak;

• jég;

• olvadékvíz.

A széleken szintén maradhat hó.

Ha gyalogosan is rendszeresen közlekedünk ugyanazon a felületen, ezt figyelembe kell venni.

Ilyenkor lehet, hogy célszerű:

• külön gyalogos sávot fűteni;

• vagy a teljes felületet hómentesíteni.

Meredek rámpán különösen hasznos a keréknyom-fűtés

Sík autóbejárón néhány centiméter hó sokszor még nem akadályozza meg az elindulást.

Egy meredek garázslehajtón azonban már vékony jégréteg is komoly problémát jelenthet.

Az autó:

• lefelé megcsúszhat;

• felfelé elveszítheti a tapadást;

• blokkolt kerékkel tovább csúszhat;

• nem tud elindulni a meredek szakaszon.

Ilyenkor nem feltétlenül kell az egész beton- vagy térkőfelületet fűteni.

Ha a kerekek alatt végig megfelelően hó- és jégmentes sáv áll rendelkezésre, az már jelentős segítséget adhat a biztonságos közlekedéshez.

Kanyarodó rámpán már nehezebb a nyomvonalfűtés

Egyenes behajtónál egyszerű két párhuzamos sávot kialakítani.

Kanyarban azonban az első és hátsó kerekek nem ugyanazon az íven haladnak.

Ráadásul:

• különböző hosszúságú autók;

• eltérő tengelytáv;

• eltérő nyomtáv;

• eltérő bekormányzás

mellett a keréknyom szélesebb területre szóródhat.

Ilyenkor lehet szükség:

• szélesebb fűtött zónára;

• több párhuzamos fűtőszőnyegre;

• részben teljes felületű fűtésre;

• vagy szabadon fektetett kültéri fűtőkábelre.

A 60 cm-es nyomsáv elsősorban jól meghatározható, viszonylag egyenes járműnyomvonalhoz ideális.

Kapubejárónál figyeljünk a nyomvonal változására

A kapu gyakran keskenyebb, mint maga az udvari autóbejáró.

Ezért az autó:

• a kapunál egy adott nyomvonalon halad;

• majd az udvaron szélesebb ívben fordulhat;

• a garázs előtt ismét más vonalra állhat.

A teljes nyomvonalat még a burkolat elkészítése előtt célszerű megtervezni.

Egy jó módszer lehet, hogy ténylegesen végighajtunk a tervezett útvonalon, és a burkolaton megjelöljük a kerekek valós nyomát.

300 W/m² – miért kell kültérre ekkora teljesítmény?

Beltéri padlófűtésnél gyakran:

• 80;

• 100;

• 150 W/m²

körüli teljesítménnyel dolgozunk.

Kültéren teljesen más a helyzet.

Nincs fűtött helyiség.

A burkolatot:

• hideg levegő;

• szél;

• hó;

• eső;

• fagyott szerkezet

hűti.

Ráadásul nem egyszerűen kellemes burkolathőmérsékletet szeretnénk.

Havat és jeget kell megolvasztani.

Ezért a kültéri fűtőszőnyegek tipikus névleges teljesítménye lényegesen magasabb.

A jelenlegi SnowTec és IceGuard nyomvonalfűtő szőnyegek:

300 W/m² névleges teljesítményűek.

Ez a magyarországi általános kültéri hó- és jégmentesítési alkalmazások egyik bevett teljesítménytartománya.

A 300 W/m² minden körülmények között elegendő?

Nem lehet minden éghajlatra és minden szerkezetre univerzálisan kijelenteni.

A szükséges teljesítményt befolyásolja:

• helyi téli hőmérséklet;

• szél;

• beépítési mélység;

• burkolat vastagsága;

• kívánt olvasztási sebesség;

• hó intenzitása;

• felület fekvése.

Extrém körülmények között nagyobb teljesítmény is indokolt lehet.

A 300 W/m² azonban a jelenlegi termékeinknél kifejezetten kültéri hó- és jégmentesítésre kialakított névleges teljesítmény, nem beltéri fűtőszőnyeg kültéri felhasználása.

Miért jobb nyomvonalfűtéshez a kész fűtőszőnyeg, mint a szabad fűtőkábel?

Mindkettőből jó kültéri fűtés készíthető.

A 60 cm széles gyári fűtőszőnyeg azonban nyomvonalnál különösen kényelmes.

A kábel már gyárilag:

• megfelelő távolságban;

• egyenletes kiosztással;

• megfelelő felületi teljesítményhez

van rögzítve.

Nem kell helyszínen kimérni minden kábelközt.

Egyszerűen kialakítjuk a megfelelő nyomvonalat és végiggörgetjük rajta a szőnyeget.

Ez gyorsabb és csökkenti a kiosztási hibák esélyét.

Mikor jobb mégis a szabad kültéri fűtőkábel?

Fűtőkábelt választanánk inkább, ha:

• nagyon szabálytalan a felület;

• kanyarodik a nyomvonal;

• változik a fűtött sáv szélessége;

• lépcsők és rámpák kombinációja készül;

• teljes felületfűtést tervezünk;

• speciális kábelosztás szükséges.

A fűtőszőnyeg előnye a gyors és szabályos telepítés.

A szabad kábelé a nagyobb geometriai szabadság.

Milyen burkolat alá kerülhet kültéri fűtőszőnyeg?

A konkrét termék gyártói előírása alapján többféle kültéri szerkezet kialakítható.

Jellemző alkalmazás:

• térkő;

• beton;

• betonlap;

• egyes megfelelő aszfaltos rétegrendek speciális termékkel.

Fontos azonban:

nem minden kültéri fűtőszőnyeg építhető közvetlenül forró aszfaltba.

Térkő alatti nyomvonalfűtés

Ez az egyik leggyakoribb alkalmazás.

Egy általános elvi rétegrend lehet:

tömörített teherhordó alap

↓

megfelelő kiegyenlített homokos vagy szárazbeton réteg

↓

kültéri fűtőszőnyeg

↓

megfelelő védő/beágyazó homokos vagy szárazbeton réteg

↓

térkő

A pontos rétegrendet mindig a konkrét fűtőszőnyeg telepítési útmutatója szerint kell kialakítani.

A legfontosabb:

a kábel körül ne maradjon légüreg, és mechanikailag ne sérüljön meg a kivitelezés során.

Vigyázzunk az éles zúzalékra

A kültéri fűtőkábel erős szerkezetű, de nem elpusztíthatatlan.

Különösen tömörítésnél veszélyes lehet, ha közvetlenül a kábel környezetében:

• éles;

• nagy pontterhelést okozó;

• durva zúzottkő

található.

A vibrálás vagy tömörítés során ez megsértheti a kábel külső köpenyét.

Ezért a fűtőelem közvetlen környezetében a gyártó által engedélyezett homokos vagy megfelelő finom beágyazó réteget használjuk.

Ne találjuk ki helyben a rétegrendet.

A kültéri fűtőkábel később a burkolat alatt lesz – a javítás lényegesen többe kerül, mint a szabályos telepítés.

Betonba is építhető?

Megfelelő kültéri fűtőszőnyeg igen.

Betonfelületnél külön figyelni kell:

• a megfelelő rögzítésre;

• a kábel elmozdulásának megakadályozására;

• dilatációkra;

• beépítési mélységre;

• betonozás közbeni mechanikai védelemre.

A fűtőkábel nem keresztezheti a dilatációs hézagot.

Ha ilyen szerkezeti határ található a nyomvonalban, a fűtőszőnyeg méretét és elhelyezését ennek megfelelően kell megtervezni.

Aszfalt alá ugyanaz a szőnyeg jó?

Nem automatikusan.

A frissen bedolgozott aszfalt magas hőmérséklete különleges kábelköpenyt igényelhet.

Az Elektra SnowTec normál változata elsősorban térkő és beton jellegű szerkezetekhez használható a gyártói rétegrend szerint.

Közvetlen, forró aszfaltba az erre kialakított SnowTec Tuff rendszer való.

Ez eltérő, nagyobb hőterhelést is elviselő konstrukció, és névleges felületi teljesítménye is magasabb lehet.

Normál kültéri fűtőszőnyeget ne építsünk automatikusan közvetlenül forró aszfaltba.

Elektra SnowTec – európai, hosszú garanciájú kültéri fűtőszőnyeg

A jelenlegi prémiumabb kültéri fűtőszőnyeg-vonalunk az Elektra SnowTec.

Főbb jellemzői:

• kültéri hó- és jégmentesítésre készült;

• 60 cm széles;

• körülbelül 300 W/m² névleges teljesítmény;

• gyárilag kész fűtőkör;

• 230 V-os változatok;

• különböző hosszúságok;

• térkő és beton alatti használat;

• nyomvonalfűtésre különösen praktikus;

• hosszú gyártói garanciális háttér.

A jelenlegi Fűtésüzlet választékban többek között:

• 4 m;

• 5 m;

• 7 m;

• 10 m;

• 13 m;

• 16 m;

• 21 m

hosszúságú SnowTec szőnyegek találhatók.

Az Elektra gyári méretsorban az egyes modellek tényleges összteljesítménye a gyári kábelhossz miatt kis mértékben eltérhet a névleges 300 W/m² × geometriai felület egyszerű szorzatától, ezért villamos méretezésnél mindig a konkrét termék adattábláján szereplő wattértékkel számoljunk.

LikeWarm IceGuard – kedvezőbb árú 300 W/m²-es nyomvonalfűtés

A másik jelenlegi termékcsalád a LikeWarm IceGuard.

Szintén:

• 60 cm széles;

• 300 W/m² teljesítményű;

• kültéri hó- és jégmentesítésre készült;

• nyomvonal-fűtéshez jól használható;

• több különböző hosszban elérhető.

A jelenlegi kínálat különösen széles:

• 4 m;

• 5 m;

• 6 m;

• 7 m;

• 9 m;

• 10 m;

• 12 m;

• 13 m;

• 14 m;

• 16 m;

• 18 m;

• 21 m

hosszúságok találhatók.

Ez azért előnyös, mert a nyomvonal hosszához közelebb választható gyári méret, és kisebb az esélye annak, hogy nagyon eltérő szőnyeghosszhoz kell alkalmazkodni.

A LikeWarm IceGuard jelenlegi termékei 10 éves garanciával szerepelnek.

Elektra SnowTec vagy LikeWarm IceGuard?

Mindkettő ugyanazt az alapfeladatot oldja meg:

60 cm széles, körülbelül 300 W/m²-es kész fűtött nyomvonal kialakítását.

LikeWarm IceGuard

Jó választás lehet, ha:

• kedvező ár fontos;

• sokféle hossz közül szeretnénk választani;

• egyszerű nyomvonalfűtés készül;

• 10 éves garanciális háttér megfelelő.

Elektra SnowTec

Jó választás lehet, ha:

• prémiumabb európai gyártói hátteret szeretnénk;

• komplett Elektra kültéri fűtési rendszerben gondolkodunk;

• Elektra termosztáttal és érzékelővel építjük ki a rendszert;

• hosszú garanciális háttér fontos;

• később összetettebb rendszerbővítés is felmerülhet.

A választásnál ne csak a szőnyeg árát nézzük.

Kültéri fűtésnél a teljes rendszerhez hozzátartozik:

• fűtőszőnyeg;

• kültéri érzékelés;

• termosztát;

• kontaktor;

• villamos védelem;

• burkolati rétegrend;

• kivitelezés.

A fűtőszőnyeget nem szabad rövidíteni

Akárcsak a beltéri elektromos fűtőszőnyegeknél:

a fűtőkábel nem vágható el.

A termék gyárilag meghatározott:

• hosszúsággal;

• ellenállással;

• teljesítménnyel

készül.

Ezért az autóbejárót még vásárlás előtt fel kell mérni.

Ha 9,2 méter hosszú fűtött nyomvonal szükséges, nem vásárolunk automatikusan egy 10 méteres szőnyeget azzal, hogy majd levágjuk a végét.

A kábel nem rövidíthető.

A gyártói méretsorból kell megfelelő megoldást választani, illetve szükség esetén a nyomvonal geometriáját kell ehhez igazítani.

A két keréknyomhoz két külön fűtőszőnyeg kell?

Általában igen.

Egy normál, egyenes autóbehajtónál:

bal nyomvonal = egy fűtőszőnyeg

jobb nyomvonal = egy fűtőszőnyeg

A két fűtőkör megfelelő villamos kialakításban egy közös kültéri vezérlésről működtethető.

Így mindkét sáv egyszerre olvad.

Hogyan számoljuk ki a szükséges teljesítményt?

LikeWarm IceGuard esetén egyszerű:

hossz × 0,6 m × 300 W/m²

egy nyomvonal névleges teljesítménye.

Például 10 méter:

10 × 0,6 = 6 m²

6 × 300 = 1800 W

Egy 10 méteres IceGuard tehát:

1800 W.

Két keréknyom:

2 × 1800 = 3600 W

összteljesítmény.

Ez 230 V-on nagyságrendileg:

15,7 A

összes áramfelvételt jelent.

Ez már jól mutatja, miért kell a teljes villamos rendszert még a térkövezés előtt megtervezni.

Hosszabb bejárónál gyorsan nő a teljesítmény

Például két 16 méteres, 300 W/m²-es, 60 cm széles nyomvonal:

egy sáv:

16 × 0,6 = 9,6 m²

két sáv:

19,2 m²

névlegesen:

19,2 × 300 = 5760 W

vagyis körülbelül:

5,8 kW.

Ez már nem egy egyszerű konnektoros készülék.

Megfelelő:

• külön áramkör;

• kábelméret;

• túláramvédelem;

• áram-védőkapcsoló;

• kapcsolóelem;

• vezérlés

szükséges.

A villamos hálózat terhelhetőségét már tervezéskor ellenőrizni kell.

230 V vagy 400 V?

Nagyobb kültéri rendszereknél 400 V-os termékváltozatok vagy több fázisra elosztott fűtőkörök is előnyösek lehetnek.

A cél:

• a hálózat egyenletesebb terhelése;

• nagyobb összteljesítmény kezelése;

• ésszerű vezeték- és védelmi méretezés.

A konkrét megoldást villamos szakembernek kell meghatároznia.

Több kilowatt kültéri fűtést nem a burkolás után érdemes megmutatni a villanyszerelőnek.

Kell termosztát a nyomvonalfűtéshez?

Igen, és itt különösen fontos a megfelelő vezérlés.

A legegyszerűbb megoldás:

külső hőmérséklet alapján kapcsoló termosztát.

Ez például +3 °C alatt bekapcsolhatja a fűtést.

A probléma:

lehet kint –5 °C és teljesen száraz idő.

Ilyenkor nincs hó vagy jég, amit olvasztani kellene.

Egy több kilowattos rendszer fölöslegesen működne.

Ezért nyomvonalfűtéshez az igazán jó megoldás:

hőmérséklet + nedvességérzékelés.

Kültéri termosztát és talajérzékelő – automatikus nyomvonalfűtés

A talajérzékelő a fűtött felületben helyezkedik el.

Érzékeli:

• a burkolat hőmérsékletét;

• a nedvesség jelenlétét.

A vezérlés így azt tudja eldönteni:

hideg van ÉS nedves/havas a burkolat?

Ha igen:

fűtés indul.

Ha hideg van, de a felület száraz:

nem szükséges hóolvasztás.

Ez nagy teljesítményű kültéri rendszernél jelentősen csökkentheti a szükségtelen üzemidőt.

Javasolt belső link:

Kültéri termosztátok, talaj- és nedvességérzékelős vezérlések

→ /termosztat-kulteri

Miért kell már a fűtőszőnyeggel együtt megtervezni az érzékelőt?

Mert a talajérzékelő is a burkolatba kerül.

Ha a térkő vagy beton már kész, sokkal nehezebb utólag megfelelő helyre beépíteni.

Az érzékelő helyét ezért a fűtőszőnyegek nyomvonalával együtt tervezzük meg.

Olyan területre kerüljön, amely:

• valóban kap havat;

• nincs tető alatt;

• nem mesterségesen melegebb;

• a fűtött felület állapotát jól reprezentálja.

Hová kerüljön a talajérzékelő nyomvonalfűtésnél?

Nem feltétlenül az autóbejáró legkényelmesebben elérhető pontjára.

A cél, hogy a legkritikusabb téli állapotot érzékelje.

Jó hely lehet például:

• a rámpa hidegebb része;

• árnyékos terület;

• olyan pont, ahol jellemzően először jegesedik;

• olyan hely, ahol ténylegesen csapadék éri.

Nem jó hely:

• eresz alatt;

• fűtött garázsajtó közvetlen közelében;

• napsütötte fal mellett, ha a rámpa többi része árnyékos.

Mit jelent az utánfűtés?

A hó elolvadt, az érzékelő már nem érzékel csapadékot.

A fűtést mégsem feltétlenül érdemes azonnal leállítani.

Maradhat:

• olvadékvíz;

• nedves burkolat;

• vékony vízfilm.

Ha az azonnal visszafagy, ismét síkossá válhat a felület.

Ezért a komolyabb kültéri vezérlők beállítható utánfűtési időt is használhatnak.

A rendszer még bizonyos ideig működik, hogy a fűtött nyomvonal megfelelően kiszáradjon.

Kell-e hőszigetelés a kültéri fűtőszőnyeg alá?

Ez más kérdés, mint a beltéri padlófűtésnél.

Lakásban azt szeretnénk, hogy a lehető legkevesebb hő menjen lefelé.

Kültéri hóolvasztásnál azonban a szerkezet:

• teherbírása;

• fagyállósága;

• vízelvezetése;

• mechanikai stabilitása

elsődleges.

Nem érdemes egy autóbejáró teherhordó rétegrendjét csak azért önkényesen megváltoztatni, hogy hőszigetelést helyezzünk a kábel alá.

Bizonyos műszaki rendszereknél természetesen alkalmazható hőtechnikai leválasztás, de ezt a teljes kültéri burkolatszerkezettel együtt kell megtervezni.

Autóterhelés alatt a mechanikai követelményeket nem írhatjuk felül.

A vízelvezetés ugyanolyan fontos, mint a fűtés

A fűtőszőnyeg megolvasztja a havat.

Ebből:

víz lesz.

Ennek a víznek el kell tudnia folyni.

Ha a rámpa alján vagy oldalán nincs megfelelő vízelvezetés, az olvadékvíz:

• összegyűlhet;

• a nem fűtött részen megfagyhat;

• új jégfelületet képezhet.

A hóolvasztás ezért nem csak villamos feladat.

A jó rendszer része:

fűtés + lejtés + vízelvezetés + vezérlés.

A garázsajtó előtti folyóka különösen kritikus

Lejtős garázslehajtón gyakran vízelvezető folyóka található a garázsajtó előtt.

A nyomvonalfűtés által megolvasztott víz ide érkezik.

Ha maga a folyóka vagy az elvezető rendszer elfagy, a víz:

• visszaduzzadhat;

• megfagyhat;

• jégbordát képezhet.

Ezért a teljes rendszer tervezésénél szükség lehet:

• folyóka fagyvédelmére;

• elvezetőcső fűtésére;

• önszabályozó fűtőkábelre

is.

A nyomvonal hómentesítése csak akkor működik jól, ha az olvadékvíznek van hová távoznia.

Mikor induljon el a rendszer?

A hóolvasztás szempontjából sokkal könnyebb:

megakadályozni a vastag jég- és hóréteg kialakulását

mint utólag felolvasztani.

Ezért az automatikus nedvességérzékelős rendszer egyik nagy előnye, hogy a havazás kezdetén működésbe léphet.

A burkolat nem hagy teljesen átfagyni és több centiméter havat felhalmozni.

Ez gyorsabb és praktikusabb hómentesítést tesz lehetővé.

Nem arra való, hogy félméteres havat pillanatok alatt eltüntessen

A 300 W/m²-es kültéri rendszer komoly fűtési teljesítmény, de a fizika itt is érvényes.

Nagy mennyiségű:

• hó;

• jég;

• átfagyott burkolat

felmelegítése energiát és időt igényel.

A rendszer optimális működése ezért nem az:

„leesett 20 cm hó, most kapcsoljuk be”.

Hanem:

a vezérlés már a csapadék kezdetétől akadályozza a hó és jég tartós felhalmozódását.

Sózás helyett elektromos hómentesítés?

Az elektromos rendszer egyik előnye, hogy normál működésnél nincs szükség folyamatos útsózásra a fűtött sávokon.

Ez különösen előnyös lehet olyan környezetben, ahol a só:

• károsíthatja a növényzetet;

• terheli a talajt;

• megtámadhat bizonyos burkolatokat;

• korróziót okozhat fém alkatrészeken;

• bekerülhet a garázsba az autóval.

Ez nem jelenti azt, hogy minden esetben teljesen megszüntethető minden mechanikus hóeltakarítás.

Nyomvonalfűtésnél például a két sáv közötti havat továbbra is szükséges lehet eltávolítani.

Kell-e lapátolni nyomvonalfűtés mellett?

Nagy havazásnál igen, előfordulhat.

A rendszer elsődleges célja:

a kerék alatt ne alakuljon ki összefüggő jég- és hóréteg.

A két sáv közötti és melletti hó megmaradhat.

Ha jelentős mennyiség esik, mechanikusan is érdemes eltávolítani.

Ez kisebb terhelést jelent a fűtőrendszernek is.

Kinek ajánljuk a nyomvonalfűtést?

Kifejezetten jó megoldás lehet:

• családi ház garázslehajtójára;

• meredek autóbejáróra;

• hosszú magánfeljáróra;

• olyan udvarra, ahol mindig hasonló nyomvonalon közlekedik az autó;

• olyan helyre, ahol a teljes felületfűtés túl nagy teljesítményt igényelne;

• költséghatékonyabb hó- és jégmentesítéshez.

Mikor válasszunk inkább teljes felületfűtést?

Teljes felületet fűtenénk:

• közös társasházi rámpán;

• közintézménynél;

• sok különböző jármű által használt bejárón;

• élesen kanyarodó rámpán;

• gyalogos és gépjárműforgalommal egyaránt használt területen;

• parkolóban;

• rakodótérnél;

• ahol a teljes burkolat csúszásmentessége követelmény.

Itt gyakran a szabadon fektetett kültéri fűtőkábel ad nagyobb tervezési szabadságot.

Kültéri fűtőszőnyeg vagy fűtőkábel?

Kültéri fűtőszőnyeg

Előnye:

• gyárilag kész;

• gyors telepítés;

• fix kábelosztás;

• ismert felületi teljesítmény;

• 60 cm-es szélessége ideális nyomvonalhoz.

Kültéri fűtőkábel

Előnye:

• bármilyen alaprajz;

• változó szélesség;

• lépcső;

• kanyar;

• teljes felület;

• egyedi kábelosztás.

Egyenes keréknyom → fűtőszőnyeg

összetett geometria → fűtőkábel

jó első döntési szabály.

---

Gyakori kérdések a kültéri fűtőszőnyegről és nyomvonalfűtésről

Mi az a nyomvonalfűtés?

Olyan kültéri hó- és jégmentesítő rendszer, amelynél nem a teljes autóbejárót fűtjük, hanem csak az autó kerekeinek két nyomvonalát.

Miért 60 cm szélesek a kültéri fűtőszőnyegek?

A 60 cm-es sáv az autógumi szélességénél jóval nagyobb, ezért megfelelő tartalékot ad a kerék oldalirányú helyzetváltozásához. Különösen alkalmas keréknyom-fűtés kialakítására.

Hány fűtőszőnyeg kell egy autóbejáróhoz?

Egy egyenes nyomvonalfűtéshez jellemzően két szőnyeg: egy a bal és egy a jobb keréknyom alá.

Hány W/m² egy kültéri fűtőszőnyeg?

A jelenlegi Elektra SnowTec és LikeWarm IceGuard rendszerek névlegesen körülbelül 300 W/m² teljesítményűek.

Miért sokkal erősebb, mint a beltéri fűtőszőnyeg?

Mert kültéren nem egy hőszigetelt helyiséget temperálunk, hanem hideg, szélnek és csapadéknak kitett burkolaton kell havat és jeget megolvasztani.

Mekkora teljesítmény kell egy 10 méteres két nyomsávos bejáróhoz?

Két 60 cm × 10 m-es, 300 W/m²-es nyomvonal összesen 12 m² fűtött felületet jelent, névlegesen körülbelül 3,6 kW teljesítménnyel. A konkrét termék gyári wattértéke alapján kell elvégezni a végleges villamos méretezést.

Kevesebbet fogyaszt a nyomvonalfűtés, mint a teljes rámpafűtés?

A fűtött felület és a beépített névleges teljesítmény jelentősen kisebb lehet. A tényleges fogyasztást azonban az időjárás és a vezérlés üzemideje is meghatározza.

Fűthető csak a keréknyom?

Igen. Egyenes családi házas autóbejáróknál ez az egyik legpraktikusabb kültéri fűtőszőnyeg-alkalmazás.

Kanyarban is működik?

Igen, de a jármű keréknyoma kanyarban nagyobb területre terjedhet. Ilyenkor több szőnyegre, szélesebb fűtött sávra vagy szabad fűtőkábelre lehet szükség.

Térkő alá tehető?

Igen, megfelelő gyártói rétegrendben. A SnowTec például homokos vagy szárazbeton beágyazó rétegben, térkő alatt is alkalmazható.

Betonba tehető?

Megfelelő típus igen. Figyelni kell a rögzítésre, dilatációkra és a betonozás közbeni mechanikai sérülés elkerülésére.

Aszfaltba tehető?

Nem minden típus. Közvetlen forró aszfaltba speciális magas hőmérsékletet elviselő rendszer, például SnowTec Tuff szükséges. A normál SnowTec-et nem szabad automatikusan ilyen módon beépíteni.

Bevágható vagy rövidíthető?

A fűtőkábel nem vágható és nem rövidíthető. A megfelelő gyári hosszúságot még a telepítés előtt kell kiválasztani.

Kell kültéri termosztát?

Igen, különösen nagyobb rendszerhez. Egyszerű hőmérséklet-termosztát is használható, de automatikus hómentesítéshez hőmérséklet- és nedvességérzékelős vezérlés a jobb megoldás.

Miért kell nedvességérzékelő?

Mert hideg, de száraz időben nincs mit leolvasztani. A nedvességérzékelés segítségével a rendszer csak valódi hó- vagy jégveszély esetén működik.

Hová kerül a nedvességérzékelő?

A fűtött burkolat egy reprezentatív, csapadéknak kitett pontjára. Helyét még a burkolás előtt meg kell tervezni.

Kell kontaktor?

Nagyobb teljesítménynél igen. A kültéri termosztát ilyenkor nem közvetlenül kapcsolja a teljes fűtési áramot, hanem kontaktoron keresztül vezérli a rendszert.

Kell külön áramkör?

Nagyobb kültéri fűtéshez jellemzően megfelelően méretezett külön villamos áramkör és védelem szükséges. A konkrét kialakítást villanyszerelőnek kell meghatároznia.

230 vagy 400 V-os rendszert válasszak?

Kisebb rendszernél a 230 V gyakori. Nagyobb teljesítménynél 400 V-os változat vagy több fázisra elosztott rendszer is előnyös lehet. Ezt a teljes villamos terv alapján kell eldönteni.

Kell Fi-relé?

A kültéri villamos fűtés áramköri védelmét az érvényes villamos biztonsági előírások szerint kell kialakítani, megfelelő áram-védőkapcsolóval és túláramvédelemmel. A konkrét kialakítást szakember végezze.

Kell hőszigetelés a fűtőszőnyeg alá?

Nem ugyanúgy kezeljük, mint beltéri padlófűtésnél. A kültéri teherhordó szerkezet, fagyállóság és vízelvezetés elsődleges; esetleges hőszigetelést a teljes burkolati szerkezettel együtt kell megtervezni.

Fontos a vízelvezetés?

Nagyon. A hóolvasztás során nagy mennyiségű víz keletkezhet. Ha nem tud elfolyni, a fűtött terület szélén vagy a folyókában ismét megfagyhat.

Fűteni kell a folyókát is?

Bizonyos rámpáknál igen. Ha a fűtött nyomvonal olvadékvize egy fagyveszélyes folyókába vagy lefolyóba érkezik, annak külön fagyvédelmét is érdemes megtervezni.

Teljesen száraz lesz a rámpa?

Nyomvonalfűtésnél csak a két fűtött sáv hó- és jégmentesítése a cél. A köztes és szélső területek havasak maradhatnak.

Kell még havat lapátolni?

Nagyobb havazásnál igen, főként a nem fűtött felületekről. A fűtés a keréknyomban megakadályozza vagy csökkenti a hó és jég felhalmozódását.

Elektra SnowTec vagy LikeWarm IceGuard?

Mindkettő 60 cm széles, 300 W/m²-es nyomvonalfűtésre alkalmas termékcsalád. A LikeWarm kedvezőbb árú és sok gyári méretben érhető el, míg a SnowTec prémiumabb európai gyártói háttérrel és komplett Elektra kültéri vezérlési rendszerrel párosítható.

Melyik kültéri fűtőszőnyeget válasszam?

A választás sorrendje:

1. Mekkora a fűtendő nyomvonal hossza?

2. Egyenes vagy kanyarodó az autó útvonala?

3. Csak két keréknyomot vagy teljes felületet szeretnénk fűteni?

4. Térkő, beton vagy aszfalt készül?

5. 230 vagy 400 V-os villamos rendszer célszerű?

6. Mekkora lesz a teljes fűtési teljesítmény?

7. Egyszerű termosztát vagy automatikus hőmérséklet- és nedvességérzékelés szükséges?

8. Hogyan vezetjük el az olvadékvizet?

Ha ezeket még a burkolás előtt eldöntjük, a kültéri nyomvonalfűtés egyszerű és hosszú távon használható téli biztonsági rendszer lehet.

Nem feltétlenül kell az egész autóbejárót fűteni – sok esetben elég, ha mindig van két biztos, jégmentes út a kerekek alatt.