Kültéri termosztátok és fűtésvezérlések – fagyvédelemhez, hó- és jégmentesítéshez

A kültéri elektromos fűtés vezérlése alapvetően más feladat, mint egy lakás szobatermosztátjának működése.

Egy beltéri termosztátnál általában egyszerű a cél:

legyen például 21 °C a helyiségben.

Kültéren viszont egészen más kérdésekre kell választ adni:

• fagyveszély van-e;

• van-e hó, jég vagy nedvesség;

• száraz vagy vizes a burkolat;

• valóban szükség van-e fűtésre;

• mikor kapcsoljon be a csőfagyvédelem;

• mikor induljon el a rámpa- vagy járdafűtés;

• meddig működjön a hó elolvadása után;

• egy vagy több területet kell-e külön szabályozni.

Egy több kilowattos kültéri fűtésnél a megfelelő vezérlés különösen fontos.

Nem az a cél, hogy a fűtőkábel egész télen működjön, hanem hogy pontosan akkor kapcsoljon be, amikor a fagy, hó vagy jég kialakulása miatt valóban szükség van rá.

A Fűtésüzletben egyszerű hőmérséklet-kapcsolású termosztátoktól az automatikus hőmérséklet- és nedvességérzékelős Elektra rendszerekig többféle vezérlés található.

Nagyobb értékű, összetettebb rendszerekhez külön DEVI prémium kültéri termosztát- és érzékelőrendszereket is kínálunk.

Milyen kültéri termosztátra van szükségem?

Az első kérdés nem az, hogy melyik termosztát a legjobb.

Hanem az:

mit szeretnénk fagymentesen tartani?

A jó vezérlés kiválasztásához tehát először az alkalmazást kell meghatározni.

A kültéri vezérlés legfontosabb kérdése: elég csak a hőmérsékletet mérni?

Nem mindig.

Tegyük fel, hogy januárban:

–6 °C van, de hetek óta száraz az idő.

Ha egy járdafűtést egyszerű termosztát vezérel, amely +3 °C alatt automatikusan bekapcsol, akkor a több kilowattos rendszer akár hosszú órákon vagy napokon keresztül működhet.

Pedig:

• nincs hó;

• nincs jég;

• nincs eső;

• nincs mit leolvasztani.

Ez fölösleges energiafelhasználás.

Ezért nagyobb burkolat-, rámpa- és ereszfűtési rendszereknél sokkal jobb megoldás lehet:

hőmérséklet ÉS nedvesség érzékelése.

A rendszer csak akkor kapcsol fűtést, amikor:

elég alacsony a hőmérséklet + nedvesség, hó vagy jég is jelen van.

Ez a korszerű automatikus hó- és jégmentesítés alapelve.

Mikor elég az egyszerű hőmérséklet-termosztát?

A nedvességérzékelés nem minden rendszerhez szükséges.

Egy vízvezeték fagyvédelmének például nem az a kérdése, hogy esik-e a hó.

A cél egyszerű:

a cső hőmérséklete ne essen a veszélyes tartományba.

Ilyenkor tökéletesen megfelelő lehet egy egyszerű termosztát.

Szintén logikus lehet kisebb, kézzel felügyelt kültéri rendszernél.

Például egy néhány négyzetméteres lépcsőnél a tulajdonos maga is eldöntheti:

„havazik, hideg van – bekapcsolom a rendszert”.

Ilyenkor nincs feltétlenül szükség több százezer forintos automatikára.

A vezérlés árának arányban kell állnia a fűtött rendszer méretével és az automatizálási igénnyel.

Egyszerű IP55 kültéri termosztát – alap fagyvédelemhez

A legegyszerűbb kategória egy időjárásálló, mechanikus vagy bimetálos IP55 kültéri termosztát.

Ez közvetlenül kültérre szerelhető, és a környezeti hőmérséklet alapján kapcsol.

Jó választás lehet:

• csőfagyvédelemhez;

• kisebb ereszcsatorna-fűtéshez;

• egyszerű kültéri fagyvédelmi feladathoz;

• olyan rendszerhez, amelyet nem akarunk teljesen automatizálni.

A jelenlegi egyszerű IP55 termosztát például körülbelül –15 és +40 °C közötti tartományban állítható, 10 A-es relével rendelkezik.

Ennek előnye:

egyszerű, olcsó, könnyen érthető.

Hátránya:

csak a hőmérsékletet ismeri.

Nem tudja, hogy esik-e a hó vagy teljesen száraz az idő.

Elektra ETN4 – digitális hőmérséklet-szabályozás kültéri rendszerekhez

Az Elektra ETN4 már pontosabb elektronikus szabályozást ad.

DIN-sínre szerelhető, külső érzékelővel működő digitális termosztát.

Jó választás lehet:

• kisebb burkolatfűtéshez;

• lépcsőhöz;

• kisebb járdához;

• csőfagyvédelemhez;

• olyan rendszerhez, ahol automatikus hőmérséklet-kapcsolás szükséges, de csapadékérzékelés nem.

A lényeg azonban ugyanaz:

az ETN4 a hőmérsékletet figyeli, nem azt, hogy valóban van-e hó vagy nedvesség a burkolaton.

Ezért ha a beállított bekapcsolási hőmérséklet alatt van a külső hőmérséklet, a rendszer akkor is működhet, amikor teljesen száraz az idő.

Kisebb rendszernél ez elfogadható kompromisszum lehet.

Nagyobb, sok kilowattos kültéri fűtésnél már érdemes nedvességérzékelős automatikát választani.

Csőfűtéshez más érzékelési logika kell

Vízvezeték, technológiai cső vagy más vezeték fagyvédelménél a cél:

ne engedjük a cső hőmérsékletét fagypont közelébe vagy az alkalmazás szempontjából veszélyes értékre csökkenni.

Ehhez használhatunk például:

Elektra ETI-1551 termosztátot megfelelő ETF érzékelővel.

A szenzor alkalmazástól függően:

• a cső hőmérsékletét;

• vagy a környezeti levegő hőmérsékletét

figyelheti.

Ez lényegesen jobb szabályozás annál, mintha a fűtőkábelt egész télen bekapcsolva hagynánk.

Csőhőmérséklet vagy levegőhőmérséklet alapján vezéreljünk?

Mindkettőnek van létjogosultsága.

Csőszenzor

Közvetlenebbül azt méri, amit meg szeretnénk védeni.

Ha például egy vízvezeték hőmérséklete +4 °C alá csökken, a termosztát elindíthatja a fűtést.

Ez pontosabb lehet, mint kizárólag a külső levegő alapján dönteni.

Levegőszenzor

Egyszerűbb általános fagyvédelmi logika.

Ha a környezeti hőmérséklet fagyközeli tartományba kerül, bekapcsol a rendszer.

A megfelelő érzékelést az adott csővezeték:

• helye;

• hőszigetelése;

• átmérője;

• közege;

• környezete

alapján kell kiválasztani.

Járda- és rámpafűtés – itt válik igazán fontossá a nedvességérzékelés

Egy kisebb csőfűtés néhány száz wattos lehet.

Egy garázslejáró vagy járda elektromos hóolvasztó rendszere viszont könnyen:

• 3 kW;

• 6 kW;

• 10 kW;

• vagy még nagyobb

összteljesítményű lehet.

Ekkora rendszernél már nagyon sokba kerülhet, ha napokon keresztül fölöslegesen működik száraz hideg időben.

Ezért itt az optimális vezérlés már nem:

„hideg van → fűtés bekapcsol”.

Hanem:

„hideg van + nedves a felület / hó van → fűtés bekapcsol”.

Erre szolgálnak az ETR2 és ETO2 jellegű hó- és jégmentesítő vezérlők.

Elektra ETR2 – automatikus hó- és jégmentesítés egy zónához

Az Elektra ETR2 az egyszerű hőmérséklet-termosztátnál lényegesen intelligensebb kültéri vezérlés.

DIN-sínre szerelhető, és a megfelelő kültéri érzékelővel együtt dolgozik.

Burkolatfűtésnél például ETOG talajérzékelő csatlakoztatható hozzá.

Az érzékelő figyeli:

• a burkolat hőmérsékletét;

• a nedvesség jelenlétét.

Így a rendszer nem pusztán arra reagál, hogy hideg van.

A cél:

csak akkor induljon el a nagy teljesítményű fűtés, amikor ténylegesen kialakulhat hó vagy jég.

Az ETR2 16 A-es kapcsolókimenettel rendelkezik, és utánfűtési idő is beállítható rajta.

Az utánfűtés azért hasznos, mert amikor az érzékelő már nem lát havat vagy nedvességet, a burkolat bizonyos ideig még fűthető, hogy a maradék olvadékvíz is eltűnjön.

ETOG talajérzékelő – nem egyszerű hőmérő

Az ETOG talajérzékelő kifejezetten a burkolatba épül.

A jó elhelyezés rendkívül fontos.

Olyan pontot kell választani, ahol:

• jellemzően először jelenik meg a hó vagy jég;

• valódi időjárási terhelést kap;

• nem mesterségesen melegebb helyen van;

• képes érzékelni a nedvességet.

Az érzékelőt a fűtött burkolat síkjában kell kialakítani, és a vezetéket megfelelő védőcsőben kell vezetni.

A legjobb vezérlő is rosszul fog működni, ha az érzékelő rossz helyre kerül.

Ereszcsatorna- és tetőfűtéshez más érzékelő kell

Az ereszcsatorna teljesen más környezet, mint egy járda.

Itt nem tudunk talajérzékelőt beépíteni.

Az Elektra rendszerben erre használható például:

ETOR nedvesség-/csapadékérzékelő + ETF kültéri hőmérséklet-érzékelő.

Az egyik azt érzékeli:

van-e nedvesség vagy olvadékvíz.

A másik:

megfelelően alacsony-e a hőmérséklet.

A vezérlő ezekből az információkból dönt.

Ez sokkal gazdaságosabb megoldás lehet, mint egy egyszerű termosztát, amely egész száraz téli időszakban működteti az ereszfűtést.

Miért kell egyáltalán ereszfűtés?

Az ereszfűtés célja nem az, hogy az egész tetőt melegen tartsa.

A feladata:

• az olvadékvíz útjának biztosítása;

• a jégdugók kialakulásának csökkentése;

• ereszcsatorna és lefolyó elfagyásának megelőzése;

• veszélyes jégcsapok kialakulásának mérséklése.

A vezérlésnek ezért éppen azokat az időjárási helyzeteket kell felismernie, amikor:

hideg van + víz/hó is jelen van.

Miért jobb hőmérséklet + nedvesség alapján vezérelni?

Vegyünk egy 6 kW-os rámpafűtést.

Ha egy egyszerű termosztát –5 °C-os száraz időben napi 10 órát működteti:

6 kW × 10 óra = 60 kWh/nap.

Ha nincs hó vagy jég, ez a fűtés nem végzett hasznos hóolvasztást.

Egy nedvességérzékelős vezérlés célja ennek elkerülése.

Nem állítjuk, hogy minden esetben meghatározott százalékot megtakarít.

De nagy teljesítményű kültéri fűtésnél már néhány fölöslegesen elkerült üzemóra is jelentős energia.

Minél nagyobb a kültéri fűtési teljesítmény, annál fontosabb az intelligens vezérlés.

Elektra ETO2 – kétzónás vezérlés nagyobb rendszerekhez

Nagyobb épületnél előfordulhat, hogy nem egyetlen kültéri területet szeretnénk vezérelni.

Például:

• garázslejáró + járda;

• két külön rámpa;

• északi és déli bejárat;

• tető + eresz;

• járda + ereszcsatorna.

Ilyenkor jön képbe az Elektra ETO2 kétzónás vezérlő.

A rendszerhez több megfelelő érzékelő csatlakoztatható, így két külön kültéri fűtési zóna is kialakítható.

Ez azért fontos, mert két külön terület időjárási viszonyai is eltérhetnek.

Például az északi rámpán még nedves és jeges a burkolat, miközben a napos déli oldalon már teljesen száraz.

Nem feltétlenül logikus egyszerre fűteni mindkettőt.

Egyzónás vagy kétzónás vezérlést válasszak?

Egyzónás ETR2 jellegű rendszer

Akkor jó, ha:

• egy rámpa;

• egy járda;

• egy lépcsőrendszer;

• egy tető/eresz rendszer

működik együtt.

Kétzónás ETO2 jellegű rendszer

Akkor indokolt, ha két egymástól független területet szeretnénk külön érzékelés alapján szabályozni.

Nagyobb családi háznál, társasháznál, ipari épületnél vagy kereskedelmi ingatlannál ez már komoly előny lehet.

Nagy teljesítménynél kontaktor szükséges lehet

A kültéri hóolvasztó rendszerek könnyen több kilowattosak.

Nem szabad abból kiindulni, hogy a termosztáton keresztül közvetlenül átvezetjük egy 10–20 kW-os rendszer teljes áramát.

Nagyobb fűtési teljesítménynél:

a termosztát vezérli a kontaktort, a kontaktor pedig a fűtési teljesítményt.

Ez különösen fontos:

• nagy rámpánál;

• parkolónál;

• ipari felületnél;

• nagy tető- és ereszrendszernél.

A kapcsolási rendszert, biztosítást, kontaktorokat és áramköri védelmeket villamos szakembernek kell megterveznie.

Elektra vagy DEVI kültéri vezérlés?

A Fűtésüzlet jelenlegi fő kültéri termosztát-kategóriájában elsősorban Elektra vezérléseket talál.

Ez jó ár/érték arányú és széles választék:

• egyszerű hőmérséklet-termosztáttól;

• csőfagyvédelmi vezérlésen át;

• egyzónás hóérzékelésig;

• kétzónás automatizált rendszerig.

Nagyobb értékű vagy kifejezetten prémium rendszerhez azonban érdemes megnézni a külön DEVI kültéri termosztát és érzékelő választékot is.

Javasolt belső link:

DEVI prémium kültéri termosztátok és hóérzékelős vezérlések

→ /devi-kulteri-termosztat

Mit kínál a DEVI prémium kültéri vezérlés?

A DEVI a kültéri elektromos hó- és jégmentesítő rendszerek egyik legismertebb európai fejlesztője.

A prémium DEVI rendszer központi eleme a DEVIreg 850 termékcsalád, amely hőmérséklet- és nedvességérzékelők információi alapján szabályozza a kültéri fűtést.

A rendszer alkalmas lehet:

• garázslehajtó;

• járda;

• lépcső;

• parkoló;

• tető;

• ereszcsatorna

automatikus fűtésvezérlésére.

A megfelelő kialakítás több érzékelőt és akár két önálló zónát is képes kezelni.

Miért tekintjük prémium megoldásnak a DEVIreg rendszert?

Nem azért, mert az Elektra rendszer ne tudná ellátni ugyanazt az alapvető feladatot.

A DEVI előnye elsősorban:

• hosszú kültéri fűtéstechnikai múlt;

• komplett fűtőkábel + termosztát + érzékelő rendszer;

• fejlett érzékelés;

• több szenzor kezelése;

• kétzónás lehetőség;

• rendszerdiagnosztikai funkciók;

• riasztási lehetőségek;

• nagyobb és összetettebb projektekhez kialakított rendszerlogika.

Egy kisebb magánházi járdánál nem feltétlenül indokolt a prémium rendszer felára.

Egy nagy, drága rámpa vagy kereskedelmi ingatlan hómentesítő rendszerénél azonban a vezérlés ára már csak kis része lehet a teljes beruházásnak.

Minél drágább és nagyobb teljesítményű maga a fűtési rendszer, annál kevésbé érdemes a vezérlésen spórolni.

DEVI talajérzékelő – hőmérséklet és nedvesség egy helyen

A DEVI kültéri talajérzékelő a burkolatban helyezkedik el.

A rendszer számára két alapvető információt biztosít:

• felületi hőmérséklet;

• nedvesség / hó / jég jelenléte.

Ez alapján a vezérlő sokkal pontosabban eldöntheti, hogy valóban szükség van-e hóolvasztásra.

Több érzékelő alkalmazása nagy vagy különböző időjárási viszonyoknak kitett felületnél még pontosabb rendszervezérlést adhat.

DEVI tető- és ereszérzékelés

Tető és eresz esetén szintén hőmérséklet- és nedvességinformáció szükséges.

A megfelelő DEVI érzékelővel a vezérlés nem egyszerűen fagypont alatt kapcsolja be a teljes ereszrendszert.

A cél:

csak azokban az időszakokban működjön, amikor valóban fennáll hó, jég vagy olvadékvíz okozta probléma.

Miért lehet több érzékelőre szükség?

Egy kisebb, egyenletes járdán egyetlen megfelelő helyen lévő érzékelő elegendő lehet.

Egy nagy rámpán viszont lehet:

• árnyékos rész;

• napos rész;

• szélnek kitett terület;

• épület által védett terület;

• mélyebb, vízgyűjtő pont.

A különböző pontok teljesen eltérően viselkedhetnek.

Több érzékelő segítségével a vezérlés jobb képet kaphat a terület tényleges állapotáról.

Mi az utánfűtés?

A hó elolvadt, az érzékelő már nem érzékel annyi nedvességet – miért ne kapcsoljon ki rögtön a rendszer?

Mert a burkolaton maradhat vékony vízréteg.

Ha a fűtés azonnal leáll, ez visszafagyhat.

Ezért egyes kültéri vezérlések utánfűtési időt alkalmaznak.

A fűtés a nedvesség eltűnése után még meghatározott ideig működik, hogy a felület kiszáradjon.

A jó beállítás kompromisszum:

legyen elég hosszú a visszafagyás elkerülésére, de ne működjön órákig szükségtelenül.

Hol legyen a talajérzékelő?

Az egyik legfontosabb tervezési kérdés.

Nem érdemes oda tenni, ahol:

• tető védi;

• folyamatosan napsütés éri;

• mesterséges hőforrás melegíti;

• soha nem kerül rá hó.

Olyan pontot válasszunk, amely megfelelően reprezentálja a veszélyes területet.

Gyakran érdemes arra gondolni:

hol jelenik meg először és hol marad meg legtovább a jég?

Az érzékelőnek ezt a kritikus állapotot kell látnia.

Miért legyen az érzékelő vezetéke védőcsőben?

A burkolatba épített érzékelő drága és fontos alkatrész.

A kábelét:

• mechanikai sérüléstől;

• betonozási munkától;

• későbbi cserélhetetlenségtől

védeni kell.

Ezért az érzékelő vezetéke megfelelő védőcsőben fusson.

A telepítést úgy célszerű megtervezni, hogy esetleges későbbi karbantartás vagy csere a lehető legkisebb bontással járjon.

Mire figyeljünk kültéri termosztát telepítésénél?

A termosztát típusa meghatározza az elhelyezést.

IP55 falitermosztát

Közvetlenül kültérre is alkalmas lehet az előírt módon.

ETN, ETR2, ETO2 és hasonló DIN-sínes vezérlők

Jellemzően beltéri elektromos elosztószekrénybe kerülnek.

Kültéren az érzékelő van.

Ez fontos különbség.

A „kültéri termosztát” nem feltétlenül azt jelenti, hogy maga a vezérlődoboz is az esőben áll.

Sok professzionális rendszerben a vezérlés száraz elektromos elosztóban van, és csak a szenzorok kerülnek kültérre.

Manuális vagy teljesen automatikus hómentesítés?

Manuális

Előnye:

• alacsony beruházási költség;

• egyszerű;

• kis rendszerhez elegendő lehet.

Hátránya:

• valakinek észre kell vennie a havazást;

• időben be kell kapcsolni;

• ki is kell kapcsolni;

• könnyű elfelejteni.

Hőmérséklet-termosztátos

Előnye:

• automatikusan reagál a hidegre.

Hátránya:

• száraz fagyban is működhet.

Hőmérséklet + nedvesség érzékelős

Előnye:

• akkor működik, amikor ténylegesen hó- vagy jégveszély van;

• nagy teljesítményű rendszernél jelentős felesleges üzemidőt kerülhet el.

Hátránya:

• magasabb beruházási költség.

Melyiket válasszam? – gyors útmutató

Csak egy vízcsövet szeretnék fagymentesen tartani

Egyszerű hőmérséklet-termosztát vagy ETI csőfűtési vezérlés.

Kisebb ereszcsatornát fűtök

Egyszerű kültéri termosztát is elegendő lehet, ha a rendszer kézzel is felügyelhető.

Nagyobb eresz- vagy tetőfűtés

ETR2 + megfelelő csapadék/hőmérséklet érzékelő, vagy prémium DEVIreg rendszer.

Kis lépcsőt fűtök

ETN4 jellegű hőmérséklet-termosztát jó ár/érték arányú megoldás lehet.

Garázslehajtót fűtök

ETR2 + ETOG talajérzékelő már sokkal jobb automatikus megoldás.

Két külön rámpát vagy területet vezérelnék

ETO2 kétzónás rendszer.

Nagy értékű, maximálisan automatizált rendszert szeretnék

Nézze meg a DEVI prémium kültéri termosztátokat és érzékelőket is.

Elektra vagy DEVI – melyik a jobb választás?

Nem feltétlenül arról van szó, hogy az egyik jó, a másik rossz.

Elektra

Erős választás:

• kedvezőbb ár;

• egyszerűbb rendszerek;

• csőfagyvédelem;

• kis és közepes burkolatfűtések;

• egy- és kétzónás automatikus hóérzékelés.

DEVI

Különösen érdekes:

• prémium projektekhez;

• nagyobb beruházásnál;

• komplett DEVI fűtőkábel-rendszerhez;

• több szenzorhoz;

• nagy felülethez;

• összetett tető + burkolat rendszerhez;

• magasabb automatizálási igénynél.

A jó döntést a teljes rendszer mérete, értéke és elvárt automatizáltsága alapján kell meghozni.

Miért nem érdemes a vezérlésen spórolni egy nagy kültéri fűtésnél?

Vegyünk egy 12 kW-os rámpafűtést.

Ha a rendszer a rossz vezérlés miatt évente mindössze 30 fölösleges órát működik:

12 kW × 30 óra = 360 kWh

szükségtelen energiafelhasználás.

Minél nagyobb a rendszer, annál hamarabb értelmet nyer egy fejlettebb termosztát és érzékelő.

Ezért egy 500 W-os csőfűtés és egy 20 kW-os parkolófűtés vezérlését nem ugyanazzal a költséglogikával kell megtervezni.

A kültéri vezérlés nem javítja a fűtőkábel hatásfokát

A jó termosztát nem állít elő több hőt ugyanabból az energiából.

A feladata:

a szükségtelen működést csökkenteni.

Kültéri fűtésnél ennek különösen nagy jelentősége van, hiszen a fűtési rendszer eleve nagy teljesítményű lehet.

A legjobb megtakarítás sokszor az az energia:

amit a rendszer száraz, jégmentes időben el sem használ.

A fűtésnek már a havazás elején működnie kell

Egy hóolvasztó rendszer egyik fontos sajátossága, hogy sokkal könnyebb:

megakadályozni a vastag hó- és jégréteg kialakulását

mint utólag több centiméter tömör havat vagy jeget felolvasztani.

Ezért az automatikus érzékelés nagy előnye a gyors reakció.

A rendszer már akkor elindulhat, amikor:

• a hőmérséklet megfelelő;

• megjelenik a nedvesség/hó.

Így a burkolat eleve melegebb marad, és kisebb eséllyel alakul ki vastag jégréteg.

Hány érzékelő kell?

Nem a négyzetméter alapján van egyetlen univerzális szabály.

Egy egyszerű, homogén felülethez egy jól elhelyezett érzékelő is elegendő lehet.

Nagy vagy összetett területnél több érzékelő előnyös lehet.

Például:

• hosszú rámpa;

• részben fedett terület;

• különböző tájolás;

• két külön zóna.

A prémium DEVI rendszerek több érzékelő kezelését is lehetővé teszik.

Hogyan tervezzük meg a teljes kültéri rendszert?

A helyes sorrend:

1. Mi a feladat?

Cső, eresz, tető, járda vagy rámpa?

2. Mekkora területet fűtünk?

Ebből következik az összteljesítmény.

3. Mennyire kell automatizálni?

Manuális, hőmérséklet vagy hőmérséklet + nedvesség?

4. Hány külön zóna van?

Egy vagy kettő?

5. Milyen érzékelő kell?

Cső, levegő, talaj vagy csapadék?

6. Mekkora terhelést kell kapcsolni?

Szükséges-e kontaktor?

7. Hová kerül az érzékelő?

Ez legalább olyan fontos, mint maga a termosztát.

Kinek ajánljuk az Elektra kültéri vezérléseket?

Az Elektra választék jó megoldás lehet annak, aki:

• egyszerű csőfagyvédelmet szeretne;

• termosztátot keres ereszfűtéshez;

• kisebb járda vagy lépcső vezérlését oldaná meg;

• automatikus talajnedvesség-érzékelést szeretne;

• rámpafűtést vezérel;

• egy- vagy kétzónás rendszert épít;

• jó ár/érték arányú professzionális vezérlést keres.

Mikor nézzük meg inkább a DEVI prémium kategóriát?

Érdemes a DEVI kültéri termosztátok között is körülnézni, ha:

• maga a fűtési rendszer is DEVI;

• nagy értékű komplett rendszer épül;

• több érzékelőt szeretnénk;

• két külön zónát vezérlünk;

• nagy rámpa vagy járda készül;

• tető- és ereszfűtést automatizálunk;

• fontos a rendszerdiagnosztika;

• prémium gyártói háttér és komplett rendszermegoldás a cél.

Nagyobb vagy prémium hó- és jégmentesítő rendszerhez tekintse meg DEVI kültéri termosztát és érzékelő választékunkat is.

Gyakori kérdések a kültéri termosztátokról

Milyen termosztát kell kültéri fűtéshez?

Az alkalmazástól függ. Csőfagyvédelemhez általában hőmérséklet-termosztát elegendő. Rámpa, járda vagy nagyobb ereszfűtés esetén hőmérséklet- és nedvességérzékelős vezérlés gazdaságosabb lehet.

Miért nem elég egyszerű termosztát járdafűtéshez?

Mert csak azt tudja, hogy hideg van. Azt nem, hogy száraz-e a burkolat vagy hó és jég található rajta. Így száraz fagyban is fölöslegesen működtetheti a fűtést.

Mit mér a talajérzékelő?

A megfelelő hó- és jégmentesítő talajérzékelő a burkolat hőmérsékletét és a nedvesség jelenlétét érzékeli.

Mire jó az ETOG érzékelő?

Burkolatba épített érzékelőként járda, rámpa, lépcső és más kültéri felület hó- és jégmentesítő rendszerének automatikus vezérléséhez használható.

Mire jó az ETOR érzékelő?

Elsősorban tető- és ereszrendszerek nedvesség- vagy csapadékérzékelésére használható megfelelő hőmérséklet-érzékelővel együtt.

Mi az ETF érzékelő?

Külső hőmérséklet-érzékelő, amely a vezérlés számára környezeti hőmérséklet-információt biztosít.

Mi a különbség az ETR2 és ETO2 között?

Az ETR2 elsősorban egy kültéri fűtési zóna automatikus vezérlésére használható. Az ETO2 nagyobb és összetettebb, akár két külön zóna szabályozására is alkalmas rendszer.

Milyen termosztát kell csőfűtéshez?

Általában olyan hőmérséklet-termosztát, amely megfelelő cső- vagy környezeti szenzorral kapcsolja a fűtőkábelt a beállított fagyvédelmi hőmérséklet szerint.

Kell nedvességérzékelő csőfűtéshez?

Általában nem. A csőfagyvédelemnél a cső vagy a környezet hőmérséklete az elsődleges vezérlési információ.

Kell nedvességérzékelő ereszfűtéshez?

Nagyobb vagy automatikus rendszerhez nagyon hasznos. Így az ereszfűtés nem működik fölöslegesen minden száraz, hideg napon.

Kell nedvességérzékelő járdafűtéshez?

Nagyobb teljesítményű automatikus rendszerhez kifejezetten ajánlott. A rendszer így csak akkor fűt, amikor a hőmérséklet és a nedvesség együtt valódi hó- vagy jégveszélyt jelez.

Mi az utánfűtési idő?

Az az időszak, amely alatt a rendszer a hó vagy nedvesség eltűnése után még tovább fűt. Célja a maradék olvadékvíz eltávolítása és a visszafagyás kockázatának csökkentése.

Milyen magas hőmérsékletnél kapcsoljon be a járdafűtés?

Nincs minden rendszerre egyetlen ideális érték. A termosztát és érzékelő gyártói ajánlását, a helyi időjárást és a konkrét felületet kell figyelembe venni.

Mekkora teljesítményt kapcsolhat közvetlenül a termosztát?

Modelltől függ. Az Elektra ETR2 például 16 A névleges kapcsolókimenettel rendelkezik. Nagyobb rendszernél kontaktort kell alkalmazni.

Mi az a kontaktor?

Nagy teljesítményű elektromos kapcsoló. A termosztát csak kis vezérlőárammal működteti, a több kilowattos fűtési terhelést pedig maga a kontaktor kapcsolja.

Egy termosztát vezérelhet több fűtőkábelt?

Igen, ha ugyanahhoz a zónához tartoznak és a teljes villamos rendszer megfelelően van méretezve. Nagyobb összteljesítménynél kontaktor szükséges.

Miért jobb a kétzónás kültéri vezérlés?

Mert két külön terület eltérő időjárási körülmények alapján is működhet. Nem kell fűteni az egyik száraz területet csak azért, mert a másikon még hó van.

Mi a különbség az Elektra és DEVI kültéri termosztát között?

Mindkét gyártó kínál professzionális kültéri vezérléseket. Az Elektra nagyon jó ár/érték arányú megoldásokat kínál az egyszerű termosztáttól a kétzónás hóérzékelésig. A DEVI prémium rendszer különösen nagyobb, több érzékelős és komplex projektekhez érdekes.

Mi az a DEVIreg 850?

A DEVI prémium automatikus hó- és jégmentesítő vezérlőrendszere, amely megfelelő érzékelőkkel hőmérséklet- és nedvességadatok alapján szabályozza a kültéri fűtést, és több érzékelős, illetve kétzónás rendszerekhez is használható.

Hány érzékelőt tud kezelni a DEVIreg rendszer?

A modern DEVIreg 850 rendszer konfigurációtól függően több, akár négy kültéri érzékelővel is használható, egy- vagy kétzónás kialakításban.

Hol kell elhelyezni a talajérzékelőt?

A fűtött terület olyan reprezentatív, hideg pontján, ahol valószínűleg korán jelenik meg és tartósan megmarad a hó vagy jég. Nem célszerű fedett vagy mesterségesen melegített helyre tenni.

Kültéren van maga a termosztát?

Nem feltétlenül. Az egyszerű IP55 falitermosztát kültérre is szerelhető, míg az ETR2, ETO2 és hasonló professzionális vezérlők jellemzően beltéri elektromos elosztóba kerülnek, és csak érzékelőik vannak kint.

Mikor érdemes automatikus rendszert választani?

Minél nagyobb a fűtött felület és a telepített teljesítmény, annál nagyobb értéke van annak, hogy a rendszer csak valódi hó- és jégveszély esetén működjön.

Melyik kültéri vezérlést válasszam?

A legegyszerűbb döntési sorrend:

csőfűtés → hőmérséklet-termosztát

kis kültéri felület → egyszerű hőmérséklet-vezérlés

járda / rámpa → hőmérséklet + nedvességérzékelés

eresz / tető → hőmérséklet + csapadékérzékelés

egy terület → ETR2 jellegű rendszer

két terület → ETO2 jellegű kétzónás rendszer

nagy vagy prémium projekt → DEVIreg kültéri vezérlés

A kültéri fűtésnél a termosztát nem pusztán komfortkérdés.

Egy jól megtervezett vezérlés dönti el, hogy a több kilowattos fűtőrendszer csak akkor használ-e energiát, amikor valóban szükség van rá.