GYIK - Elektromos fűtés nagy enciklopédiája

100.000.-Ft végösszegű vásárlás alatt 2500.-Ft bruttó,

100.000.-Ft kosárérték felett ingyenesen szállítunk GLS esetén.

Igen van, a kedvezményt végösszeg (kosárérték) szerint adja a webáruház motorja.

Itt találod pontosan: KEDVEZMÉNYEK

Fizetési lehetőségeink :

- webáruházunkban azonnal fizethet bankkártyával SIMPLEPAY vagy CIB kapcsolattal

- lehetőség van kedvezményes díjbekérős előreutalásra is összeghatártól függetlenül

- utánvétes vásárlásra 200.000.-Ft kosárértékig van lehetőség, ilyenkor a GLS futárunknál nemcsak kp-ben, hanem bankkártyával is fizethet. 200 eFt vásárlás felett csak az előző két fizetési módra van lehetőség

Rendelésben, tervezésben bármely telefonszámunkon (weblap alján) segítséget kap sok éve cégünknél dolgozó szakértőinktől vagy emailben itt kérhet segítséget:

ajanlat@futesprofi.hu

A PHF-nél minden segítség, tervezési segítség és ajánlat ingyenes!

Minden olyan fűtési rendszer, amely elektromos áramot alakít át hőenergiává (pl. fűtőpanel, infrapanel, elektromos padlófűtés).

A közvetlen elektromos fűtések (panelek, fűtőszálak) hatásfoka 100%. Minden 1 leadott Watt elektromos áramból 1 Watt hőenergia keletkezik (COP = 1).

A modern, zárt fűtőbetétes panelek és infrapanelek nem égetik a port és nem szárítják a levegőt, a régi, nyílt izzó hősugárzókkal.

A konvekciós elven működő fűtőpanelek minimálisan keringetik a levegőt, de jóval kevesebbet, mint a ventilátoros hőlégfúvókat. Az infrapanelek egyáltalán nem okoznak légmozgást.

A konvekciós fűtés (pl. fűtőpanel, radiátor) a levegőt melegíti fel. A sugárzó fűtés (pl. infrapanel) a tárgyakat, falakat és élőlényeket melegíti közvetlenül, a levegő közvetítése nélkül.

Nem. Nincs égéstermék, így nincs szükség kéményre, sem szén-monoxid érzékelőre.

A hagyományos elektromos fűtések (panelek, fűtőszőnyegek) nem tartalmaznak kopó, mozgó alkatrészt, így éves karbantartást nem igényelnek.

Igen, megfelelő hőszigetelés és áramkapacitás mellett teljesértékű főfűtésként is használható.

Főfűtésként nem. A magas hőveszteség miatt a villanyszámla rendkívül magas lesz. Ilyen helyre csak kiegészítő fűtésként ajánlott.

Az épület azon szerkezetei (betonpadló, téglafal), amelyek magukba magukba szívni és később leadni a hőt. Elektromos padlófűtésnél az esztrich beton funkcionális hőtárolóként.

Ez csak az épület hőszigetelésétől függ. Egy modern, jól szigetelt 100 m²-es ház fűtésigénye évi 4000-6000 kWh is lehet, míg egy szigeteletlen ennek a többszöröse.

Van ökölszabályként használható szám is, de az nem számolja a külső falak számát, stb.

Nézze meg ezt az oldalt: KALKULÁTOR

vagy keresse szakértőinket a weblap alján található elérhetőségeken!

Nem. Egy 1000 W-os panel kétszer annyi ideig fog működni, hogy ugyanazt a szobát felmelegítse, mint egy 2000 W-os. A fogyasztás (kWh) ugyanannyi lesz.

A készülék folyamatosan (0-24 órában) működni fog, mégsem éri el a kívánt hőfokot, ami magas villanyszámlát és a készülék korai elhasználódását eredményezi.

Nem. A termosztát hamarabb lekapcsolja a készüléket, miután elérte a hőfokot. Az áramfogyasztás nem lesz több, és a fűtőbetét élettartama is nő.

Igen, mert az infrafűtés magasabb komfortérzetet a jobb levegő-hőmérséklet mellett is. 2 fokkal alacsonyabb szobahőmérséklet kb. 10-12% energiamegtakarítást jelent.

A padlófűtés garantálja a hőeloszlást, így a szobát hűvösebben tartva is megvan a komfortérzet, ami 5-15% megtakarítást eredményez a konvekciós fűtésekkel szemben.

Kritikusan fontos. A 3 rétegű modern nyílászárók drasztikusan csökkentik a hőveszteséget és ezzel a fűtési áramfogyasztást.

Igen, a Wi-Fi-s termosztátok minimális (1-2 Watt) áramot vesznek fel készenlétben (Stand-by), ami éves szinten elhanyagolható költséggel.

Jelenleg az A1 (nappali) tarifa lakossági kedvezményes ára 2523 kWh/év fogyasztásig kb. 36 Ft/kWh.

A piaci (lakossági piaci) ár jelenleg kb. 70 Ft/kWh.

Nem. A H-tarifa (kb. 23-24 Ft/kWh) csak megújuló energiát használ, minimum 3,4-es SCOP értékű hőszivattyúkhoz és klímákhoz igényelhető.

Csak a nagy hőtároló tömegű rendszerek (pufferes padlófűtés, hőtárolós kályha). A fűtőpanelek kihűlnének a napközbeni áramszünetek alatt.

Igen, ez az egyetlen módja annak, hogy az elektromos fűtés üzemeltetési költségeit lenullázzuk vagy drasztikusan csökkentjük.

Bruttó elszámolás esetén a nyáron betáplált áramért kevesebbet kapunk, mint amennyiért télen a hálózatból veszi. Ilyenkor az energiatárolás (akkumulátor) vagy a nappali túlfűtés (hőtárolás a padlóban) jelenthet megoldást.

A hőszivattyúkat (H-tarifa, Geo) nincs. Az infra, a fűtőpanel és a fűtőkábel normál nappali (A1) tarifáról működik.

Nem. Az áramszolgáltatónak a fogyasztás (kWh) után fizet, nem áll rendelkezésre álló teljesítmény (Amper) után.

Ha a jövőben dinamikus árazású tarifát (ahol az áram ára óránként változik a tőzsdei ártól függően) szeretne használni, ehhez az okosmérőhöz szükséges.

Kizárólag akkor, ha az energetikai korszerűsítési pályázatok (pl. Otthonfelújítási program) ajánljuk a közvetlen elektromos fűtés vagy napelem telepítését. (Hőszivattyúra gyakoribb a támogatás).

Magyarországon felhasználási helyenként jelenleg 32 Amperig ingyenes a hálózatfejlesztési hozzájárulás.

Minden további 1 Amperért Hálózatfejlesztési Hozzájárulást (HFH) kell fizetni, ami nagyságrendileg nettó 4.000 - 5.000 Ft/Amper (szolgáltatótól függően).

Nagyobb teljesítmény (összesen 7-8 kW felett) erősen javasolt a 3 fázisú kialakítás a terhelés egyenletes elosztása érdekében.

Mert a fűtőtest(ek) és az ugyanarra az áramkörre kötöttek (pl. hajszárító, porszívó) együttes áramfelvétele egyéb gépe a kismegszakító névleges értékét (pl. 16A).

Igen. Ha régi (fa) villanyóraszekrénye van, a teljesítménybővítést a szolgáltató csak új, szabványos műanyag szekrény kialakítása esetén engedélyezi.

1000-1500 Wattig, ha a vezetéket legalább 1,5mm2 $keresztmetszetű réz, igen. 2000 W felett önálló, dedikált áramkör kiépítése javasolt a biztosítéktáblától.

Nagyságrendekkel olcsóbb a gáznál vagy hőszivattyúnál. Egy szoba fűtőpaneles felszerelése 60-120 ezer Ft, a padlófűtés anyagára kb. 10-18 ezer Ft/m².

A beruházás (telepítés) töredékébe kerül (nincs gázterv, kémény, kazán). Az üzemeltetés (villanyszámla) viszont magasabb lehet a gázszámlánál, ha nincs napelemes rásegítés.

Passzív közeli, rendkívül jól szigetelt házaknál igen. A kis hőigény miatt a hőszivattyú 3-4 milliós felára soha nem térülne meg a kábeles rendszerhez képest.

A fali konvekciós fűtőpanelek (pl. norvég panelek). Csak fel kell fúrni a falra és bedugni a konnektorba.

Igen, a prémium komfortérzet (láthatatlan fűtés, meleg padló) növeli az ingatlan eladhatóságát és értékét, különösen napelem megléte esetén.

Igen! Életvédelmi relé (RCD, 30mA érzékenységű) beépítése nélkül elektromos padlófűtést vagy fix bekötésű fűtőtestet üzemeltetni tilos és életveszélyes.

Igen, de csak megfelelő (általában minimum IP24-es) fröccsenő víz elleni védelemmel ellátott készüléket.

A Nemzetközi Védettségjelölés kódja. Az IP24 azt jelenti, hogy a készülék ellenáll a bármilyen irányból érkező fröccsenő víznek. Fürdőszobába ez a minimum.

Nem. A fürdőszobai zónabesorolás alapján a kád felett (1-es zóna) tilos, a kád mellett 60 cm-en belül (2-es zóna) is szigorú szabályok érvényesek. Érdemes a 3-as zónába tenni.

A II. érintésvédelmi osztályú (kettős szigetelésű, a dugvillán nincs földelő érintkező) panelekhez nem kell. Az I. osztályú (fémszerkezetű, földelt) eszközökhöz kötelező.

Igen. A minőségi fűtőkábelek és szőnyegek egy külső, árnyékoló fémréteggel, amit rá kell kötni az épület EPH (Egyenpotenciálra Hozó) hálózatára.

Szakszerű telepítés (réz vezeték, megfelelő kismegszakító) esetén nem. A leggyakoribb tűz ok az alulméretezett hosszabbítók használata vagy a fűtőpanel letakarása.

Szigorúan TILOS! A hőtorlódás miatt a készülék túlmelegszik és tüzet okozhat, bár mindegyik rendelkezik túlfűtés elleni védelemmel. Erre a célra használt elektromos törölközőszárító radiátort.

Ha a fűtőfilm felett nincs ott a kötelező párazáró PE (polietilén) fólia, és a parketta elázik, az áramütés veszélyét okozhatja. A szakszerű rétegrend életmentő.

A kéteres (twin) árnyékolt fűtőkábelek elektromágneses kibocsátása miatt nulla. A fűtőfilmeknél magasabb lehet, de még mindig az egészségügyi határérték alatt van.

A fűtőszőnyeg leterítését vagy a fűtőpanel felszerelését megcsinálhatja, de a hálózatra kötést és a méréseket villanyszerelőnek kell vizsgálni a garancia érvényességéhez!

Igen, alumínium fűtőszőnyeg vagy fűtőfilmet. Fontos, hogy a laminált padló "padlófűtésre alkalmas" jelölésű legyen.

? Mert a csemperagasztó lúgos közege a műanyag fűtőfilmet, és a ragasztó nem is tapad meg rajta szét megfelelően. Csempe alá csak fűtőkábel/fűtőszőnyeg való.

A vastag (5-7 mm) fűtőkábeleket 5-10 cm esztrich betonba kell ágyazni. A vékony (3 mm) fűtőszőnyegek mehetnek közvetlenül a csemperagasztóba.

Kizárólag S1 vagy S2 minősítésű, alakváltozásra képes (flexibilis) ragasztó használható a hőtágulás kompenzálására

Lábakon álló bútort igen. A "telitalpas" bútorok (pl. ágyneműtartós franciaágy, konyhaszekrény) alatt tilos fűtést fektetni, mert hőtorlódást okoz, ami károsítja a kábelt és a burkolatot is.

Igen. Szigetelés nélkül a hőenergia 30-50%-aa talaj (vagy az alsó szint) felé távozik. Hidegburkolatnál XPS építőlemez, melegburkolatnál lépésálló XPS alátét javasolt.

Igen, de a megfelelő teherbírású gipszkarton tiplik, és a gyártó által előírt követelmények betartásával.

A  fűtőkábelt elvágni SZIGORÚAN TILOS! Csak az azt tartó műanyag üvegszövet háló vágható el a kanyarodáshoz.

A legtöbb minőségi gyártó (pl. Adax, Atlantic) engedélyezi a dugvilla eltávolítását szakember által, garanciavesztés nélkül, de mindig nézze meg a használati útmutatót!

Zónánként (helyiségenként) egy. Így a nappaliban lehet 22°C, a hálóban 19°C, a fürdőben 24°C, ami maximalizálja az energiamegtakarítást.

A fűtőpanelek saját beépített termosztáttal rendelkeznek. Az elektromos padlófűtéshez és az infrapanelekhez különálló, falra szerelhető termosztát szükséges.

Elektromos padlófűtésnél a fali termosztátba kell kötni egy padlóhőmérséklet-érzékelőt is. Ez akadályozza meg, hogy a burkolat túlmelegedjen (pl. laminált padlónál max. 28°C-ra limit).

Mobiltelefonos applikáción keresztül a világ bármely pontjáról vezérelheti a fűtést, heti programokat állíthat be, és figyelemmel kísérheti az energiafogyasztást.

Az EURP (Ecodesign) szabványnak megfelelő termosztátok érzékelik a hirtelen hőmérséklet-esést (szellőztetést), majd leállítják a fűtést, hogy ne az utcát fűtsük.

Az okos termosztát "megtanulja" a hőveszteségét, és kiszámolja, mikor kell bekapcsolni a fűtést ahhoz, hogy a beprogramozott időpontra (pl. reggel 7-re) pontosan elérje a kívánt hőfokot.

Igen. Ha utólag szerel fel infrapanelt, nem kell a falat vésni a vezetéknek; a rádiós termosztát kommunikál a panelhez kötött vevőegységgel.

A modern Wi-Fi termosztátok integrálhatók Google Home, Amazon Alexa vagy Tuya/SmartLife okosotthon ökoszisztémákba is.

Rendszerfüggő. A legtöbb mai termosztát közvetlenül a lakás Wi-Fi routerére csatlakozik, míg mások (pl. Zigbee protokollos eszközök) külön Hub-ot igényelnek.

Általában nem, a modern készülékek belső memóriával rendelkeznek, így áramszünet a program folytatódik, és a Wi-Fi-re után is visszacsatlakoznak.

A norvég panel sokkal gyorsabban reagál, pontosabban tartja a hőfokot, programozható, így kevesebbet is fogyaszt. Esztétikusabb falra szerelve, és teljesen hangtalan. Az olajradiátor nehézkes és elavult technológia.

A klíma (hőszivattyú) olcsóbban fűt (kevesebb áramot fogyaszt), de zajos, fújja a levegőt, és karbantartást igényel. A fűtőpanel hangtalan, huzatmentes és karbantartásmentes, de a fogyasztása magasabb.

Lakásba, alacsony belmagassághoz (3 méterig) az infrapanel való. Raktárakba, teraszokra, nagy belmagassághoz a fókuszáltabb hőt adó ipari sötétsugárzók vagy halogén infrák kellenek.

Vizes padlófűtést csak hőszivattyúhoz gázkazánhoz érdemes építeni (magas beruházás). Elektromos padlófűtést utólagos felújításoknál, kisebb területeken, vagy napelem mellett javasolt választani.

Az alu fűtőszőnyeget biztonságosabb, mert gyárilag szerelt a kötés, szigetelt a kábel, és teljesen földelt. A fűtőfilm sérülékenyebb és a helyszíni barkácsolás hibaforrás lehet.

Egy központi egység, amelyik a vizet a radiátoros vagy padlófűtéssel melegíti fel. Üzemeltetése nagyon drága, napelem nélkül nem javasolt.

Igen, ha a mennyezeten egyenletesen osztjuk el a paneleket, megfelelő teljesítményben. Csak 1-2 panel felrakása egy nagy szobában hideg-meleg zónákat kiváló.

Fürdőkbe tervezett, "létrás" kialakítású fűtőtest, amely fagyálló folyadékkal van töltve. LÉteznek fűtőkábeles könnyű változatok is. Fűtésre és szárításra egyaránt alkalmas.

Nem ajánlott a pára és az erős légáramlás (huzat) miatt. Ide a törölközőszárító vagy a padlófűtés a legjobb választás.

Ha csak alkalmanként dolgozik ott, egy mobil infrasugárzó a legjobb, mert azonnal fűti az embert. Temperálásra fagyvédelemre beállított panel is elegendő.

Bármelyik közvetlen elektromos fűtés (panel, infra) kiváló, mert gyorsan reagál.

A mechanikus termosztáttal szerelt régi panelek "kattogtak" be- és kikapcsoláskor. A mai elektronikus, triakos relével szerelt panelek 100%-ban némák.

Elektromos lábazatfűtés (konyhaszekrény alá rejtve) vagy egy fali infrapanel tökéletes megoldás, ha a falfelület korlátozott a beépített bútorok miatt.

A hőszivattyús rendszerek (melyek elektromos árammal működnek) kiépítése a legdrágább, ezt követi az okosvezérlésű, vastagbetonos hőtárolós elektromos padlófűtés.

Az IP20 csak porvédett (nappaliba, hálóba való). Az IP24 fröccsenő víz ellen is védett (fürdőszobába, vizes helyiségekbe biztonságos).

A termosztát 5-7°C-on tartja a szobát. Nem engedi szétfagyni a csöveket, de minimális energiát fogyaszt. Ideális nyaralókba.

Bármilyen fűtés nincs penészedés, ha megfelelő szellőztetés. Az infrafűtés viszont közvetlenül a falat melegíti és szárítja, így meleg hatékony fegyver a penész ellen.

A fűtőbetétek (ellenálláshuzalok) kisebb érzékenyek, viszont a bennük lévő okostermosztátok alaplapját a túlfeszültség (villámcsapás) tönkreteheti. Túlfeszültség-védelem javasolt.

Az elektromos hálózat Amperigény felméréséhez az regisztrált villanyszerelőhöz. A fűtési hőszükséglet kiszámításához pedig épületgépész mérnökhöz.

Elektromos infravörös sugárzó, amely a levegő helyett közvetlenül a teraszon tartózkodó személyeket és tárgyakat melegíti.

A halogén (vagy kvarc) sugárzók erős narancssárga/piros fényt bocsátanak ki, és azonnali, intenzív hőt adnak. A sugárzók nem adnak ki látható fényt, lassabban melegszenek fel, és enyhébb, de egyenletesebb meleget biztosítanak (zártabb teraszokra jobbak).

Nem. A hagyományos konvekciós fűtőpanelek a levegőt melegítik, amit a szél azonnal elfúj. Kültérre kizárólag infrafűtés alkalmas.

Fedett teraszra minimum IP24 (fröccsenő víz ellen védett). Nyitott, esőnek kitett helyre IP55 vagy IP65 (vízsugár ellen védett) minősítésű készülék szükséges.

1500W és 2500W közötti teljesítményűek általában. Egy 2000W-os készülék folyamatos üzemben óránként 2 kWh áramot fogyaszt.

Típustól függően 2,0 és 2,5 méter közötti magasság az ideális. Ennél magasabbról a hőérzet drasztikusan csökken.

Ha betartják a gyártó által előírt biztonsági távolságokat (általában 30-50 cm a plafontól), a fém rögzítőkonzolokkal teljesen biztonságosan telepíthető éghető anyagok alá is.

A burkolat (beton, aszfalt, térkő) alá telepített nagy teljesítményű elektromos fűtőkábel, amely megakadályozza a hó lerakódását és a jégképződést.

Nem feltétlen. Költséghatékony megoldás a "nyomvonalfűtés", amikor csak a kerekek nyomvonalában, két 50-60 cm széles sávban fektetjük le a kábelt vagy kültéri fűtőszőnyeget..

Térkő (homokágyba vagy betonba fektetve), monolit beton, ragasztott kerámia, sőt, speciális, magas hőtűrésű kábelek közvetlenül aszfaltba is ágyazhatók.

A hatékony hóolvasztáshoz Magyarország klímáján minimum 250-300 W/m² beépített teljesítmény szükséges.

Sokkal kevesebbet, mint gondolná. Az automata vezérlés miatt egy szezonban átlagosan csak 50-100 órát működik (amikor esik a hó vagy fagy), így a fogyasztás elenyésző a kényelemhez képest.

Kizárólag kombinált hő- és nedvességérzékelő automatika javasolt. Ez csak akkor kapcsol be, ha fagy és csapadék (hó/jég) is van egyszerre. A sima termosztát száraz hidegben is fűtene, ami hatalmas árampazarlás.

Közvetlenül a fűtött burkolatba süllyesztve, olyan helyre, ahol éri a hó és a nedvesség, de nincs felette tető vagy fa.

Nem utólag olvaszt, hanem megelőz. Az érzékelő a hóesés kezdetekor bekapcsol, felmelegíti a betont +2-3°C-ra, így a hó már leeséskor elolvad, nem tud megmaradni.

Mivel a betonba/homokba van ágyazva, cseréje bontással jár. Azonban a hibapont műszerrel centiméterre pontosan bemérhető, így csak 1-2 térkövet vagy egy kis folt betont kell felbontani a javításhoz (karmantyúzáshoz).

A minőségi kültéri fűtőkábelek vastag, UV-álló és rendkívül erős páncélozással (Kevlar vagy fémháló) rendelkeznek, így a normál talajmozgást bírják.

Szigorúan TILOS! A beltéri fűtőszőnyegek (150 W/m²) túl gyengék a hóolvasztáshoz, és a szigetelésük sem bírja a fagyot, a nedvességet vagy a mechanikai terhelést.

Kifejezetten ott a leghasznosabb. A mélygarázsok meredek lejáróinál télen életmentő a jégmentesítés, az autók visszacsúszását.

Hogy meg tudjuk akadályozni a hóolvadék visszafagyását, a csatorna szétrepedését, a veszélyes jégcsapok kialakulását, és a víz tető alá visszafolyását (beázás).

UV-álló, vízálló, általában 20-30 W/méter teljesítményű fűtőkábel. A legmodernebbek az "önszabályozó" (önszabályozó) fűtőkábelek.

Egy intelligens kábel, ellenállása a külső hőmérséklet függvényében, méterről méterre változik. Ahol hidegebb van (pl. jégben áll), ott jobban fűt, ahol melegszik a levegő, ott visszaveszi a teljesítményt.

Igen, ez a legnagyobb előnye az állandó ellenállású kábelekkel szemben. A tekercsből a helyszínen pontosan méretre vágható, és a darabok is beilleszthetők.

Az állandó ellenállású kábel túlmelegedhet a falevelek alatt (hőtorlódás). Az önszabályozó kábel viszont ilyenkor visszaveszi a teljesítményt, így nem gyullad ki. Faleveles helyekre csak önszabályozót tegyünk!

Speciális műanyag vagy fém távtartókkal és csipeszekkel, amelyek nem sértik meg a csatorna falát. inkább oda-vissza (két szál) fut a kábel egy standard csatornában.

Mindenképpen. A leggyakoribb hiba, hogy a fagyás a függőleges csőben történik, dugulást okozva. A kábelt egészen a fagyhatár alatti földbe vagy a csatornahálózatba bekötésig le kell lógatni.

Igen. Egy kisebb tetőnél elég egy fagyvédelmi csőtermosztát (ami +3 és -10°C között ad áramot). Nagyobb épületeknél itt is jég/nedvesség érzékelős automatika kell.

Nem gazdaságos. Ha -15°C van, de nincs hó/jég a tetőn, felesleges fűteni az ereszcsatornát. Az okos automatika ezt felismeri.

A tetősíkok találkozásánál (vápa) a hó hajlamos megállni és jéggé fagyni, ami letolhatja a cserepeket vagy beázást okozhat. A vápába fektetett fűtőkábel utat olvaszt a víznek a csatorna felé.

Igen, a napelemek alatti részen megálló hó biztonságos leolvasztására és elvezetésére gyakran telepítenek fűtőkábelt a tetőfedő anyagra rögzítve.

Vízvezetékekre (ivóvíz), fűtéscsövekre, tűzi-víz hálózatokra, szennyvízcsövekre és kerti csapok vezetékeire, hogy fagyveszélyes helyen (pl. fűtetlen pince, szabadban) futnak.

Igen, de műanyagnál a kábel felragasztása előtt a csövet be kell tekerni alumínium fóliával, hogy a hő egyenletesen oszoljon el és ne olvassza meg a KPE műanyagot.

Csak a cső külső palástra rögzítik aluszalaggal. Utólagos fagyvédelemnél, ha a cső a földben van és nem ásható ki, létezik speciális, ivóvíz-engedélyes kábel, ami a cső belsejében is betolható egy tömszelencén keresztül.

Igen! Fűtőkábelt szabadon álló csőre tenni szigetelés nélkül értelmetlen. A kábelre rá kell húzni a megfelelő vastagságú csőhéj szigetelést, hogy a hő a cső felé áramoljon, ne a levegőbe.

Léteznek beépített bimetál termosztáttal rendelkező, konnektorba dugható "DIY" fagyvédő kábelek (pl. 2-10 méteres hosszban), amik +3°C-nál erősebb bekapcsolnak. A tekercsből vágott önszabályozó kábelekhez viszont külső csőtermosztát szükséges a gazdaságos működéshez.

Vízszintes csöveknél a kábelt a cső alsó részére (kb. 4 vagy 8 óra irányába) kell felragasztani, mert a meleg felfelé száll, így fűti át a legjobban a csövet.

Kisebb csöveknél (2-3 collig) elég egyenesen, a csővel párhuzamosan végigvezetni. Nagyobb átmérőknél, vagy extrém hidegben szükséges lehet a spirális tekerés a nagyobb Watt/méter leadás érdekében.

Egy átlagos fagyvédő kábel teljesítménye 10-15 W/méter. Hőszigetelés alatt, termosztáttal vezérelve a fogyasztása minimális, csak a fagyos napokon kapcsol be.

Nem. Ha a csövet és a csaptestet is körbetekeri a kábellel, és megfelelő szigeteléssel látja el, a kerti csapot télen sem kell vízteleníteni.

Igen, az állattartásban gyakran használnak törpefeszültségű (12V/24V) vagy extra páncélozással ellátott 230V-os önszabályozó kábeleket az itatók jégmentesen tartására.

A nagy belmagasság. A hagyományos fűtések felmelegítik a levegőt, ami azonnal felszáll a mennyezet alá. Lent a dolgozóknál hideg van, fent pedig pazarló hőség. Ezt hívják hőrétegződésnek.

A konvekciós hőlégfúvók a levegőt fűtik, felerősítve a hőrétegződést. minden a ventilátorok lebegtetik a portot, és a gyakori kapunyitáskor a meleg levegő azonnali kiszökik a csarnokból.

Az elektromos infrafűtés (rövid- és középhullámú ipari sugárzók). Ezek nem a levegőt, hanem a padlót, a gépeket és a dolgozókat melegítik közvetlenül.

Általánosságban 4-5 méteres belmagasság felett a konvekciós (levegőt melegítő) fűtés már nagyon gazdaságtalan. 6-12 méteres csarnokoknál kizárólag a sugárzó fűtés (infra) a logikus megoldás.

Amikor nem a teljes 2000 m²-es raktárat fűtjük fel (feleslegesen), hanem infrapanelekkel célzottan csak azt az 50 m²-t, ahol a munkavégzés folyik (pl. csomagoló állomás).

Sötétsugárzók (nincs fény, középhullámú hő), kerámia sugárzók (enyhe narancs derengés), és halogén/vonalizzós kvarcsugárzók (erős fény, rövidhullámú, azonnali hő).

Állandó munkavégzési helyekre, jól vagy közepesen szigetelt csarnokokba, 4-8 méter belmagasságba, ahol a teljes tér temperálása vagy egy nagy zóna folyamatos fűtése a cél.

Nagy belmagasságú (8-12 m), szigeteletlen csarnokokba, félig nyitott sátrakba, gyakran nyíló kapukhoz, vagy ha a hőt pillanatok alatt kell előállítani (bekapcsolás után 1 másodperc).

Nem. Mivel nincs benne ventilátor, és nem a levegőt áramoltatja, az infrafűtés teljesen pormentes környezetet biztosít (kiváló nyomdákba, asztalos- és fényezőműhelyekbe).

A sugárzás egyenes vonalban terjed, így ha a dolgozó beáll egy nagy gép alá, közvetlen sugárzást nem kap. Ezt a sugárzók megfelelő elrendezésével (több irányból érkező "kereszttűz") és a padló másodlagos hősugárzásával kerülik el.

Típustól és teljesítménytől (3 kW - 12 kW) akár 3 métertől 15 méteres magasságig is függhetnek. Erős fókuszú reflektorok segítik a hő irányítását a magasból.

Nem. A készülékeket a mennyezetre vagy oldalfalra szerelik, így nincsenek útban a targoncáknak. Tűzvédelmi szempontból a tokozott, IP65-ös sugárzók a robbanásveszélyes (por) környezetben is biztonságosabbak, mint a nyílt lángos gázsugárzók.

Ez tervezési kérdés. Ha futódaru van, az infrasugárzókat a darupálya mellett, oldalfalra döntve, vagy a tetőszerkezet darun kívüli részére kell szerelni, a megfelelő szögbe beállítva.

Gyakorlatilag nullát. Nincsenek mozgó alkatrészek, nem kell gázszerelőt hívni, nincs gáztömörségi vizsgálat. Évente egyszer érdemes a port lefújni a reflektorról a jobb hatásfok érdekében.

Igen, ez a zónafűtés lényege! Például egy 3-kW-os halogén sugárzót a munkaterület főlé szerelve a szerelő azonnali meleget érez, mindig a műhely többi részén fagyos maradhat a levegőben.

A hagyományos fűtés meleg levegője azonnal kimegy. Az infrafűtésnél viszont a hő a padlóban és a falakban tárolódik (hőtároló tömeg). A hideg levegő bejön, de a sugárzók azonnal tovább melegítik a dolgozókat, így a hőérzet nem zuhan össze.

Igen. Ha az éjszakai műszakban csak a dolgozók fele van bent, a használaton kívüli munkaállomások fölött az infrafűtés egyetlen gombnyomással lekapcsolható.

Teljes mértékben. Jelenlét-érzékelőkkel (PIR) kombinálva a sugárzók csak akkor kapcsolnak be (vagy kapcsolnak adott magasabb fokozatra), ha a targonca vagy a dolgozó az zónába lép.

Igen, az autófényezők és ipari porfestők használnak elektromos rövidhullámú infrasugárzókat a lakkok és festékek gyors, "belülről kifelé"

Kis térfogatú műhelyekben, konténerekben, szárítóhelységekben, vagy mobil (építkezési) gyors fűtésként, ahol a levegő felmelegítése a cél és a belmagasság alacsony (max 3 méter).

Igen, léteznek speciális, ATEX minősítésű (robbanásbiztos tokozású) elektromos fűtőtestek és csőradiátorok olajipari, vegyipari vagy poros faipari környezetbe.

Ha az a cél, hogy egy 2000 m²-es raktárban a folyadékok nem fagyjanak meg (+5°C), alacsony hőmérsékletű ipari sötétsugárzók vagy egyenletesen elosztott, termosztátos ipari fűtőtestek a legstabilabbak.

Igen, a PVC rendezvény- vagy raktársátrak fűtésére az elektromos infrasugárzók a legjobbak, mert a sátor ponyvája rossz hőszigetelő, így a légfűtés ott teljesen reménytelen.

Igen, nagy teherbírású betonba ágyazott masszív fűtőkábelekkel kivitelezhető (gyakran éjszakai áramra kötve, a beton hőtároló pufferként használva), de ma már ritkábban alkalmazzák az infrafűtés hatékonysága miatt.

Ez a kritikus pont. Egy ipari csarnok infrafűtése nagy villamos teljesítményt (gyakran 3x100A vagy annál több) igényel. A beruházás előtt az áramhálózat bővíthetőségét mindig fel kell mérni.

A csarnokon belüli könnyűszerkezetes irodakonténerekbe a norvég vagy francia fűtőpanelek, vagy az álmennyezetbe szerelhető (raszter méretű) infrapanelek a legpraktikusabbak.

Ha 1 kWh gázt hasonlítunk 1 kWh áramhoz, az áram drágább. VISZONT az infrafűtés (zónafűtésként) 40-60%-kal kevesebb energiát (kWh) igényel ugyanannak a komfortnak az eléréséhez, így a végszámla gyakran gyorsabb, mint a pazarló gázfűtésnél.

A csarnokok hatalmas, lapos tetőfelületei ideálisak ipari méretű napelemes (HMKE vagy kiserőmű) rendszerek telepítésére. Ezzel az elektromos fűtés jelentős része fedezhető.

Igen. A gázfüggőség (Scope 1 emisszió) megszüntetése és zöldáramra (napelem) váltás drasztikusan csökkenti a vállalat karbonlábnyomatát.

? Igen. A modern ipari infrafűtéseket PLC-alapú rendszerekkel, vagy épületfelügyeleti (BMS) rendszerekbe integrálva számítógépről, zónánként és műszakonként előre programozva lehet vezérelni.

A megspórolt karbantartási díjak, gázterv, szerviz), a zónafűtés okozta energiamegtakarítást és egy esetleges napelemes rendszer együttesen 3-5 év közötti megtérülést biztosít az iparban.

Mindenképpen tapasztalt ipari épületgépész és villamos tervező mérnök szükséges, aki szimulációs szoftverekkel kiszámolja a sugárzók pontos helyét, dőlésszögét és áramigényét.

Igen. Baromfi- és sertéstelepeken, istállókban széles körben használnak infrasugárzókat, mert a sugárzó hő sterilizál (szárítja a szalmát) és a jószágok közvetlenül a melegítő alá tudnak gyűlni (műanya effektus).

A gázos sötétsugárzók kiépítése drága, gázcsövek kell vinni a mennyezetre (szivárgásveszély), füstgázt kell vezetni (tetőáttörések), és a karbantartás is nehézkes a magasban. A kábel behúzása sokkal egyszerűbb és biztonságosabb.

Igen, az elektromos légfüggönyök gyakoriak a csarnokkapuknál. Bár sok energiát fogyasztanak, kipróbálják a benti meleg kiszökését targoncázás közben, így összességében energiát takarítanak meg.

Igen, a rámpafűtési technológiai logisztikai központok kültéri dokkolóinál is alkalmas, nagy teherbírású betonban, a targoncák elcsúszásának javítására.

A modern ipari "Low Glare" (alacsony fényű) halogén sugárzók a látható 80%-át kiszűrik, így a narancssárga derengés nem vakítja el a dolgozó fényt és nem zavarja a képernyős munkát.

Tűzvédelmi okokból a sugárzó felület (ami elérheti a 300-400°C-ot) távolságát szigorúan be kell tartani az éghető anyagoktól (pl. kartondobozok). Kifejezetten szűk folyosókon a fókuszált, pontosan irányított sugárzók engedélyezettek.

Nem. A rövid- és középhullámú infra a bőr felső rétegeit melegíti finoman, nem okoz égést vagy extrém kiszáradást, mivel a levegő páratartalma megmarad a csarnokban.

A vezérlésbe épített "lágyindítókkal" (soft start) és a zónák késleltetett (lépcsőzetes) bekapcsolásával elkerülhető, hogy a nagy csarnokfűtés levágja a hálózat főbiztosítékát.

Nem. Az elektromos sugárzók (ellenállásfűtések) nem bocsátanak ki olyan rádiófrekvenciás zajt, amely zavarná a vonalkód-leolvasókat vagy a raktárirányítási rendszereket (RFID).

Igen! A harmatpont alá hűlő fém alkatrészeken kicsapódik a pára (rozsdásodás). Az infrafűtés felmelegíti a tárgyakat (az árut is), így megszünteti a páralecsapódást és a korróziót.

A hagyományos gázfűtéssel (kémények, gázterv) az elektromos fűtés telepítése sokkal kevesebb hatósági engedéllyel jár, csupán az épület villamos biztonsági (érintésvédelmi, tűzvédelmi) szabványainak kell megfelelni.

Az ipari/kültéri kábelek burkolata sokkal vastagabb, mechanikai behatásoknak (pl. betonozás, targonca súlya), vegyi anyagoknak (só, olaj) és UV-sugárzásnak is ellenáll (pl. Teflon vagy Fluoropolimer külső köpeny).

Ha a technológiai folyamat miatt extrém erős légszívás van (ami minden hőt azonnal kivisz), vagy ha a dolgozó teljesen zárt fém fülkében van (az infra nem jut át ​​a fémen, ott a kabin légfűtése szükséges).