Erre nem lehet korrektül azt mondani:

„30 perc.”

vagy:

„Egy 2000 W-os panel egy óra alatt felfűt 20 m²-t.”

A felfűtési idő ugyanis nemcsak a fűtőpanel teljesítményétől függ.

Legalább ennyire számít:

• a helyiség alapterülete és belmagassága;

• a kiindulási hőmérséklet;

• a kívánt hőmérséklet;

• a hőszigetelés;

• a külső hőmérséklet;

• az ablakok és külső falak;

• a falak, padló és bútorok hőtároló tömege;

• a fűtőpanel teljesítménye;

• a készülék elhelyezése.

Ezért ugyanaz a:

2000 W-os fűtőpanel

egy jól szigetelt lakásban:

viszonylag gyorsan érezhető változást

adhat,

míg egy:

• kihűlt;

• nagy belmagasságú;

• vastag falú;

• rosszul szigetelt

helyiség felfűtése:

több órát is igénybe vehet.

Sőt, ha a panel alulméretezett:

lehet, hogy soha nem éri el a kívánt hőmérsékletet a leghidegebb időben.

Először tisztázzuk: mit jelent az, hogy „felfűtött a szoba”?

Három különböző dolgot gyakran összekeverünk.

1. A fűtőpanel már meleg

Ez elektromos fűtőpanelnél:

nagyon gyorsan megtörténhet.

A fűtőelem bekapcsolás után rövid időn belül hőt termel.

2. Már érezzük, hogy melegszik a helyiség

A panel közelében:

• meleg légáramlás;

• sugárzó hő;

viszonylag hamar érzékelhető.

3. A teljes helyiség elérte például a 21 °C-ot

Ez már teljesen más kérdés.

Nemcsak a levegőt kell:

néhány fokkal felmelegíteni.

Hanem a helyiség:

• falai;

• padlója;

• mennyezete;

• bútorai;

• egyéb tárgyai

is:

folyamatosan hőt vesznek fel.

Közben pedig az épület:

folyamatosan veszít hőt a külvilág felé.

Ezért a valódi szobafelfűtés:

sokkal lassabb, mint maga a fűtőpanel felmelegedése.

Milyen gyorsan kezd fűteni egy elektromos fűtőpanel?

A klasszikus elektromos:

• konvektor;

• fűtőpanel;

• elektromos radiátor

egyik előnye:

nincs hosszú rendszerindítási idő.

Nem kell:

• kazánt felfűteni;

• vizet felmelegíteni;

• csőhálózatot átmelegíteni.

Az elektromos fűtőelem:

szinte azonnal hőt kezd termelni.

Az Atlantic például több jelenlegi paneljénél is:

• gyors hőleadást;

• gyors és homogén hőeloszlást

emel ki.

A Glamox szintén kifejezetten gyors helyiségi hőeloszlást ír le a paneljeinél.

Ez azonban még nem jelenti azt, hogy:

maga a szoba is néhány perc alatt több fokkal felmelegszik.

A levegőt valójában meglepően könnyű felmelegíteni

Vegyünk egy:

20 m²-es szobát,

2,6 m belmagassággal.

A levegő térfogata:

20 × 2,6 =

52 m³.

Ennek a levegőnek önmagában körülbelül:

0,09 kWh

hő szükséges ahhoz, hogy nagyjából:

5 °C-kal

melegebb legyen.

Egy:

2000 W-os panel

elméletileg ezt az energiamennyiséget:

néhány perc alatt

képes előállítani.

Mégsem lesz a teljes szoba:

17 °C-ról 22 °C-os néhány perc alatt.

Miért?

Mert a levegő:

csak a helyiség egyik kis hőtároló része.

A falakat, padlót és bútorokat is fel kell melegíteni

Tegyük fel, hogy a ház több órán vagy napon keresztül:

15–17 °C-ra lehűlt.

Ekkor nemcsak a levegő:

hideg.

Hanem:

• falak;

• betonfödém;

• padló;

• bútorok;

• csempe;

• nagyobb berendezések

is hidegek.

Amikor bekapcsoljuk a fűtőpanelt:

a melegebb levegő és a sugárzó hő elkezdi ezeket a szerkezeteket is melegíteni.

Vagyis a panel energiájának jelentős része:

először az épület hőtároló tömegének feltöltésére

megy el.

Ezért más egy 1 °C-os és egy 8 °C-os felfűtés

Ha egy lakás normálisan:

20 °C-os,

és szeretnénk:

21 °C-ra

emelni,

a szerkezetek már eleve közel vannak a komfort-hőmérséklethez.

A rendszer:

gyorsan reagálhat.

Ha viszont egy hétvégi ház:

10 °C-ra visszahűlt,

és:

21 °C-ra

akarjuk felfűteni,

teljesen más feladatot kap a fűtés.

Nemcsak:

+11 °C levegőhőmérséklet

a kérdés.

Az egész épület:

jelentős hőtároló tömegét

újra fel kell melegíteni.

Ez órákig tarthat.

Gyors tájékozódási táblázat

Az alábbiak nem gyártói ígéretek és nem minden épületre érvényes idők, hanem a felfűtés nagyságrendi megértését segítő példák.

Helyzet	Mire számítsunk?
Panel bekapcsolása	a hőleadás perceken belül megindul
1–2 °C korrekció meleg lakásban	viszonylag gyors reakció
Jól szigetelt kisebb szoba mérsékelt visszahűtés után	tízpercek–kb. 1 óra nagyságrend is reális lehet
Átlagos szoba 3–5 °C-os visszahűlés után	gyakran kb. 1–2 óra vagy több
Hidegre hagyott, nagy hőtároló tömegű helyiség	több óra
Rosszul szigetelt és alulméretezett rendszer	nagyon lassú, vagy nem éri el a célhőmérsékletet

A tényleges idő:

ettől jelentősen eltérhet.

Mi a legfontosabb tényező? A rendelkezésre álló többletteljesítmény

Tegyük fel, hogy egy szoba adott pillanatban:

1200 W

hőt veszít a külvilág felé.

Van benne:

1500 W-os fűtőpanel.

Miközben fűtünk:

1200 W:

folyamatosan csak a pillanatnyi hőveszteséget pótolja.

Marad:

1500 − 1200 =

300 W.

Ez a 300 W tudja:

ténylegesen emelni a helyiség és a szerkezetek hőmérsékletét.

Ezért:

lassú lesz a felfűtés.

Ugyanebben a szobában egy 2000 W-os panel?

A hőveszteség továbbra is:

1200 W.

De a rendelkezésre álló többlet:

2000 − 1200 =

800 W.

Vagyis a rendszer:

lényegesen gyorsabban tudja feltölteni a szoba hőtároló tömegét.

Ezért a megfelelő teljesítménytartalék:

a felfűtési időt is befolyásolja.

Ez nem azt jelenti, hogy minél nagyobb panel, annál jobb

Ha a helyiséghez:

1000 W

szükséges,

nem kell feltétlenül:

3000 W

fűtést telepíteni csak azért, hogy:

„gyors legyen”.

A túlzott teljesítmény:

• nagyobb beruházás;

• nagyobb villamos terhelés;

• nagyobb készülék;

mellett nem feltétlenül ad arányos gyakorlati előnyt.

A cél:

megfelelő méretezés ésszerű teljesítménytartalékkal.

Az alulméretezett fűtőpanel felfűtési ideje akár végtelen is lehet

Ez elsőre furcsán hangzik, de fizikailag pontos.

Tegyük fel:

a szoba:

2000 W

hőt veszít ahhoz, hogy 21 °C-on maradjon a hideg téli napon.

Mi viszont csak:

1500 W-os panelt

telepítettünk.

A termosztát:

folyamatosan fűtést kér.

A panel:

folyamatosan működik.

De ahogy a helyiség melegszik:

nő a külvilág felé távozó hő.

Egy ponton kialakulhat például:

18,5–19 °C

egyensúly.

A panel:

100%-ban működik,

de a szoba:

soha nem éri el a 21 °C-ot.

Ha 30 °C-ra állítom a termosztátot, gyorsabb lesz?

Nem, ha a készülék már teljes teljesítménnyel fűt.

Ez az előző termosztátos cikkünk egyik fontos alapelve.

Egy:

1500 W-os panel

21 °C-os célértéknél:

1500 W-tal fűt.

30 °C-os célértéknél:

ugyanúgy 1500 W-tal fűt.

A magasabb beállítás:

nem növeli a rendelkezésre álló wattot.

Csak azt mondja a termosztátnak:

később álljon le.

Ha 21 °C-ot szeretnénk:

21 °C-ra állítsuk.

Miért fűt fel gyorsabban a jól szigetelt szoba?

Mert a panel energiájából:

kevesebb távozik azonnal a külvilág felé.

Tegyük fel:

két szoba egyaránt:

1500 W-os panelt

kap.

A szoba hővesztesége az adott állapotban

500 W.

Felfűtésre marad:

1500 − 500 =

1000 W.

B szoba hővesztesége

1200 W.

Felfűtésre marad:

1500 − 1200 =

300 W.

Nem meglepő, hogy:

az A szoba sokkal gyorsabban reagál.

Ezért a szigetelés nemcsak a fogyasztást csökkenti

Hanem:

a fűtési rendszer reakcióját is javítja.

Jól szigetelt épületben:

• kisebb hőveszteség;

• kisebb szükséges panel;

• gyorsabb visszafűtés

érhető el.

Egy rosszul szigetelt helyiségben viszont a fűtőpanel folyamatosan:

a távozó hővel versenyez.

Miért számít a külső hőmérséklet?

Ugyanaz a szoba:

+10 °C-os

külső hőmérséklet mellett:

gyorsabban felfűthető,

mint:

−10 °C-ban.

Ennek oka:

sokkal nagyobb a belső és külső hőmérséklet közötti különbség.

Így több hő:

távozik a falakon, ablakokon és légcserével.

A termosztát beállítása ugyanaz.

A panel teljesítménye ugyanaz.

Mégis:

tovább tart a felfűtés.

Miért számít a belmagasság?

Egy:

20 m²-es, 2,6 méter magas

szoba:

52 m³.

Ugyanez:

3,5 méteres belmagassággal:

70 m³.

Ez nemcsak:

több levegőt jelent.

Hanem általában:

• nagyobb külső falfelületet;

• nagyobb szerkezeti tömeget;

• nagyobb hőveszteséget

is.

Ezért egy régi polgári lakás:

gyakran lassabban fűthető fel,

mint amit pusztán a négyzetméter alapján gondolnánk.

Könnyűszerkezetes vagy vastag falú ház fűt fel gyorsabban?

Általában a:

kisebb belső hőtároló tömegű épület

gyorsabban reagál.

Egy könnyebb szerkezetben:

kevesebb anyagtömeget

kell jelentősen átmelegíteni.

Egy:

• vastag téglafalú;

• betonfödémes;

• kőpadlós

épület:

több energiát képes tárolni.

Ezért:

lassabban melegszik fel,

de:

lassabban is hűlhet vissza.

Ez a hőtároló tömeg természetes következménye.

A nagy hőtároló tömeg tehát nem rossz

Nem.

Más viselkedést ad.

Kis hőtároló tömeg

• gyors reakció;

• gyors lehűlés.

Nagy hőtároló tömeg

• lassabb felfűtés;

• stabilabb hőmérséklet;

• lassabb lehűlés.

Folyamatosan használt lakásnál:

a lassabb teljes felfűtés sokszor nem probléma,

mert normál üzemben csak:

kis hőmérséklet-korrekciók történnek.

Ezért más az első felfűtés és a normál napi működés

Tegyük fel:

vasárnap este egy hideg nyaralóban:

10 °C-ról indulunk.

Ez:

hosszú felfűtés.

Másnap:

a ház már 20–21 °C-os.

A termosztát innentől:

csak az elvesztett hőt pótolja.

Ilyenkor a panel:

• bekapcsol;

• kikapcsol;

és:

kis tartományban tartja a hőmérsékletet.

Ezért a:

„mennyi idő alatt fűti fel?”

kérdésre mindig vissza kell kérdeznünk:

Honnan indulunk?

19 °C-ról 21 °C egészen más, mint 10 °C-ról 21 °C

19 → 21 °C:

2 °C különbség.

10 → 21 °C:

11 °C.

De még ennél is fontosabb:

10 °C-os épületben:

a falak és bútorok is közel 10 °C-osak lehetnek.

Ezért az energiaigény:

nem egyszerűen 11 / 2 = 5,5-szeres.

A teljes épülettömeg felfűtése miatt:

sokkal összetettebb a folyamat.

Milyen gyors egy konvektoros fűtőpanel?

A konvekciós készülék:

elsősorban a levegőt kezdi gyorsan melegíteni.

Az alul beáramló hidegebb levegő:

• felmelegszik;

• felfelé távozik.

Így:

gyorsan megindul a légkeringés.

Ezért egy klasszikus konvektor:

gyors reakciójú hőleadó.

Az Atlantic F119/F120/F620 családjainál a gyártó is gyors és homogén hőeloszlást emel ki.

Sugárzóbb fűtőpanelnél másképp érzékelhetjük a gyorsaságot

Például egy nagyobb:

sugárzó felületű panel

nem csak a levegőt melegíti.

A hősugárzás:

közvetlenül eléri a környező felületeket és az embert.

Ezért:

hamarabb érezhetünk kellemes meleget,

még akkor is, amikor a szoba levegője:

még nem érte el a célhőmérsékletet.

Az Atlantic Solius Néo esetében a gyártó is:

gyors hőérzetet és homogén hőeloszlást

emel ki.

„Gyors hőérzet” és „gyors szobafelfűtés” nem ugyanaz

Ez fontos marketingállítások értelmezésénél.

Egy panel:

nagyon gyorsan adhat kellemes hőérzetet,

miközben a szobahőmérő:

csak 0,5 °C-ot emelkedett.

Ez nem ellentmondás.

A komfortot ugyanis:

• levegőhőmérséklet;

• környező felületek hőmérséklete;

• sugárzási hőcsere;

• légmozgás

együtt határozza meg.

Miért számít a fűtőpanel elhelyezése a felfűtési időnél?

A megfelelő helyen lévő panel:

jobban elosztja a hőt.

Ha a panel:

• függöny mögött;

• kanapé mögött;

• szűk mélyedésben

található,

a meleg levegő:

rosszabbul jut el a helyiség többi részébe.

A termosztát környezetében közben:

gyorsan meleg lehet.

Ezért a panel:

akár idő előtt le is kapcsolhat.

A szoba távolabbi része pedig:

hideg marad.

Egy nagy vagy két kisebb panel is befolyásolja a felfűtést

Tegyük fel:

30 m²-es hosszú nappali.

Szükséges összteljesítmény:

3000 W.

Két:

1500 W-os panel

a szoba két oldalán:

ugyanúgy 3000 W,

mint egyetlen 3000 W-os hőforrás.

De a hő:

két pontból indul.

A teljes szoba:

egyenletesebben válhat komfortossá.

Nem azért, mert több wattunk van.

Hanem:

jobb a térbeli hőeloszlás.

Mekkora panel fűt fel gyorsabban: 1000 vagy 2000 W?

Ugyanabban a szobában:

a 2000 W-osnak nagyobb a maximális fűtési teljesítménye.

Ezért nagyobb:

felfűtési teljesítménytartaléka

lehet.

De csak akkor érdemes így összehasonlítani, ha:

• mindkettő megfelelő a helyiséghez;

• a villamos hálózat alkalmas;

• a nagyobb panel nem indokolatlan túlméretezés.

A méretezés elsődleges célja:

a tervezési hőveszteség biztonságos fedezése.

A gyorsabb felfűtés:

másodlagos előny.

Nyaralóban viszont a gyors felfűtés fontosabb szempont lehet

Egy állandó lakás:

jellemzően nem hűl vissza 8–10 °C-ra.

Nyaralóban viszont lehet:

8–12 °C-os temperálás,

majd érkezéskor:

20–21 °C.

Itt a felfűtési idő:

valóban fontos felhasználói szempont.

Érdemes:

• megfelelő teljesítménytartalék;

• WiFi;

• távoli bekapcsolás

kombinációjában gondolkodni.

A WiFi egyik legjobb felhasználása éppen ez

Ha tudjuk:

délután 17:00-kor érkezünk,

nem kell:

17:00-kor bekapcsolni a hideg házat.

A fűtést:

néhány órával korábban

elindíthatjuk telefonról.

Amikor megérkezünk:

már komfortosabb lehet az épület.

Itt a WiFi:

nem gyorsabbá teszi magát a panelt.

Hanem:

lehetővé teszi, hogy korábban induljon el.

Heti programmal ugyanez automatizálható

Ha minden hétköznap:

16:30-kor érünk haza,

a panel:

előbb elindítható.

Nem kell:

egész nap 21 °C-on

tartani az üres lakást.

A jó program:

a felfűtési időt is figyelembe veszi.

Mennyi idővel előbb kapcsoljuk be?

Ezt a saját épületben:

érdemes kitapasztalni.

Például első héten:

60 perccel korábban.

Ha mindig túl korán eléri a kívánt értéket:

csökkentjük.

Ha még hideg:

korábbra tesszük.

Egyes fejlettebb vezérlők:

adaptív felfűtést

is használhatnak.

A termosztát tanulhatja a felfűtési időt?

Bizonyos készülékek vagy vezérlőrendszerek:

igen.

Az adaptív szabályozás lényege:

nem azt mondjuk meg feltétlenül, mikor kapcsoljon be,

hanem:

„07:00-kor legyen 21 °C.”

A vezérlés pedig a:

• korábbi felfűtések;

• aktuális hőmérséklet;

alapján:

megfelelő időben indítja el a fűtést.

Nem minden fűtőpanel tudja ezt.

A konkrét készülék funkcióit kell ellenőrizni.

Mennyi idő alatt fűt fel egy 10 m²-es szobát?

Erre sincs egyetlen szám.

Például:

10 m², jól szigetelt szoba

megfelelően méretezett:

750–1000 W-os

panellel és csak:

2–3 °C-os visszahűlés után

viszonylag gyorsan reagálhat.

A kívánt hőmérséklet:

akár tízpercek–körülbelül egy óra nagyságrendben

elérhető lehet kedvező körülmények között.

De ha ugyanaz a 10 m²:

• sarokszoba;

• régi ház;

• 3,2 m magas;

• 12 °C-ra kihűlt;

akkor:

teljesen más eredményt kapunk.

Mennyi idő alatt fűt fel egy 20 m²-es nappalit?

Tegyük fel:

megfelelően méretezett 2000 W-os panel,

átlagosan megfelelő épület,

és:

18 → 21 °C

felfűtést szeretnénk.

Itt:

nagyjából egy vagy néhány óra nagyságrend

teljesen életszerű lehet.

De ezt nem kezeljük:

garantált termékadatként.

Egy jól szigetelt, könnyű szerkezet:

ennél gyorsabb lehet.

Egy nagy hőtároló tömegű, régi helyiség:

ennél sokkal lassabb.

Miért nem írjuk rá a termékre, hogy „20 m² – 45 perc”?

Mert ez:

szakmailag nem lenne korrekt.

A fűtőpanel gyártója tudja:

• névleges teljesítményt;

• készülék hőleadási karakterét;

• termosztátot.

Nem tudja:

• milyen házba kerül;

• mennyi a fal U-értéke;

• hány fok van induláskor;

• mennyi van odakint;

• milyen vastagok a falak;

• milyen a légcsere.

Ezért a korrekt gyártói dokumentáció inkább:

gyors hőleadásról

beszél,

nem:

garantált szobafelfűtési percről.

A szellőztetés mennyire veti vissza a felfűtést?

Rövid, intenzív:

kereszthuzatos szellőztetés

lehűti a levegőt,

de a:

• falak;

• bútorok

nem feltétlenül hűlnek át jelentősen.

Ezért az ablak becsukása után:

viszonylag gyorsan visszatérhet a komfort.

Ha viszont az ablak:

órákig bukóra van nyitva,

a szerkezetek környezete is:

jobban lehűl.

Ezután hosszabb lehet a visszafűtés.

Ezért jobb a rövid, intenzív szellőztetés

Fűtési időszakban általában célszerű:

rövid időre nagyobb légcserét

biztosítani,

ahelyett, hogy:

hosszú ideig résnyire nyitva hagyjuk az ablakot.

A korszerű panelek egy része:

nyitott ablak érzékeléssel

is segíthet a felesleges fűtés csökkentésében.

Mi történik, ha ajtót nyitva hagyunk két helyiség között?

A fűtőpanel:

nem csak a saját szobáját kezdheti fűteni.

A meleg levegő:

átáramlik a másik helyiségbe.

Ha ott hidegebb van:

folyamatos hőáram

indul arra.

Egy:

1000 W-os hálószobai panel

így hirtelen:

két helyiség hőveszteségével

próbál versenyezni.

Nem csoda, ha:

lassabban melegszik a szoba.

A belső ajtók állapota ezért is számít

Ha helyiségenként:

külön elektromos termosztátos fűtést

használunk,

a zónaszabályozás akkor működik igazán jól, ha:

a helyiségek hőtechnikailag valamennyire elkülönülnek.

Nyitott ajtóknál:

a hőmérsékletek elkezdenek kiegyenlítődni.

Ez nem hiba.

Ez:

természetes hőáramlás.

Miért meleg a panel, de hideg marad a szoba?

Ennek több oka lehet.

1. Alulméretezett készülék

Kevés a watt.

2. Nagy hőveszteség

Gyenge szigetelés, rossz ablak.

3. Rossz elhelyezés

Függöny vagy bútor akadályozza.

4. Nyitott ajtók

Másik helyiséget is fűt.

5. Rossz termosztátmérés

A panel környezetében már meleg van.

6. Nagyon hideg épülettömeg

Egyszerűen időre van szükség.

Hogyan derítsük ki, hogy alulméretezett-e?

Egyszerű jel:

a fűtőpanel:

hosszú időn keresztül folyamatosan fűt,

de a helyiség:

stabilan a kívánt hőmérséklet alatt marad.

Például:

cél:

21 °C.

Panel:

folyamatosan aktív.

Szoba több óra után:

18,5–19 °C-on megáll.

Ez:

erős jel arra,

hogy az adott külső körülmények között:

a rendelkezésre álló teljesítmény nem fedezi a hőveszteséget.

Ha viszont lassan, de folyamatosan emelkedik a hőmérséklet?

Akkor van:

felfűtési teljesítménytartalék.

Csak:

nagy lehet a szerkezet hőtároló tömege.

Egy teljesen kihűlt:

• tégla;

• beton;

• kő

épületnél:

ez teljesen normális lehet.

Hogyan mérjük meg a saját szobánk felfűtési idejét?

Ez nagyon egyszerűen elvégezhető.

1. Válasszunk stabil kiindulási állapotot

Például:

18 °C.

2. Állítsuk a termosztátot

21 °C-ra.

Nem 30-ra.

3. Jegyezzük fel az indulási időt

Például:

18:00.

4. Mérjük a helyiséget ugyanazon a ponton

• 20 perc;

• 40 perc;

• 60 perc;

• 90 perc;

• 120 perc

után.

5. Írjuk fel a külső hőmérsékletet is

Mert ugyanaz a teszt:

+8 °C és −8 °C kint

teljesen eltérő eredményt adhat.

Ne közvetlenül a panel fölött mérjünk

A szobahőmérő:

reprezentatív helyre

kerüljön.

Ne:

• ablakpárkányra;

• közvetlen napsütésbe;

• fűtőpanel fölé;

• hideg külső falhoz.

A cél:

a tényleges használati zóna hőmérséklete.

Ebből megtudhatjuk a saját épületünk valódi reakcióidejét

Ez sokkal értékesebb adat, mint:

„Az internet szerint 40 perc.”

Például kiderül:

18 → 21 °C = 75 perc

0 °C külső hőmérsékleten.

A termosztátprogramot ezek után:

kb. ennyivel korábbra

indíthatjuk.

Hidegebb időben:

több idő szükséges.

Enyhébb időben:

kevesebb.

Érdemes teljesen kihűteni a szobát minden nap?

Állandóan használt lakásban:

általában nem szükséges.

Ha minden nap:

21 °C → 12 °C → 21 °C

ciklust hozunk létre,

jelentősen:

romlik az időbeni komfort.

Néhány órás távollétnél:

mérsékelt termosztát-visszavétel

praktikusabb lehet.

Hosszabb távollétnél:

nagyobb csökkentés

értelmes.

A kisebb éjszakai visszavétel gyorsabban visszafűthető

Például:

nappal:

21 °C.

Éjszaka:

18–19 °C.

Reggel:

csak néhány fokot

kell visszanyerni.

Ez egészen más, mint:

teljesen kihűteni az épületet.

A megfelelő visszavétel:

az épület reakcióidejétől és a komfortigénytől függ.

A gyorsabb panel automatikusan gazdaságosabb?

Nem.

A gyors felfűtés:

kényelmi tulajdonság.

Nem jelenti azt, hogy:

ugyanazt a szobát kevesebb hőenergiával tartjuk ugyanazon a hőmérsékleten.

Ha a helyiség:

10 kWh hőt veszít,

ezt:

pótolni kell.

A fő fogyasztási tényező:

• hőveszteség;

• beállított hőmérséklet;

• használati idő.

Nem önmagában:

a felfűtés gyorsasága.

Viszont gyors reakciónál jobban használható az időprogram

Ez valódi előny.

Ha tudjuk, hogy egy szoba:

gyorsan reagál,

nem kell:

órákkal korábban komfort-hőmérsékleten tartani.

Például egy:

• ritkán használt dolgozó;

• vendégszoba;

• fürdő;

esetén:

időzítve fűthetünk.

Ez csökkentheti:

a felesleges komfort-hőmérsékletű üzemidőt.

Melyik fűtőpanel-típus jó alkalmi használatra?

Általában előny:

• kis hőtároló tömeg;

• gyors hőleadás;

• pontos elektronikus termosztát;

• programozhatóság.

Ezért egy korszerű:

konvekciós vagy vegyes hőleadású elektromos panel

jó lehet például:

• hétvégi ház;

• vendégszoba;

• dolgozó;

• kiegészítő fűtés

esetén.

Folyamatos főfűtésnél már kevésbé fontos az első felfűtés

Ha a lakás:

egész télen 19–22 °C közötti tartományban

működik,

a fűtőpanel szinte soha nem:

teljesen hideg épületet

melegít fel.

A feladata inkább:

folyamatosan pótolni a hőveszteséget.

Ilyenkor fontosabb:

• pontos termosztát;

• helyes méretezés;

• jó elhelyezés;

• heti program,

mint hogy:

10 vagy 15 perc alatt melegszik-e fel maga a készülék.

Négy tipikus felfűtési helyzet

1. Jól szigetelt 10 m²-es hálószoba

Kiindulás:

19 °C.

Cél:

21 °C.

Megfelelően méretezett panel.

Itt:

gyors reakcióra

számíthatunk.

Nincs nagy hőmérséklet-különbség és kicsi a hőveszteség.

2. Átlagos 20 m²-es nappali

Kiindulás:

17–18 °C.

Cél:

21 °C.

Megfelelő:

1500–2000 W körüli teljesítmény a tényleges hőveszteség szerint.

Itt:

a teljes komfort elérése már jelentős időt igényelhet.

Nemcsak a levegőt, hanem a helyiség tömegét is melegítjük.

3. Régi, magas belmagasságú szoba

Kiindulás:

15 °C.

Cél:

21 °C.

Vastag falak, nagy ablakok.

Itt:

többórás felfűtés

egyáltalán nem meglepő.

A magas hőtároló tömeg és hőveszteség együtt dolgozik ellenünk.

4. Hideg nyaraló

Kiindulás:

8–10 °C.

Cél:

21 °C.

Itt:

nem percekben gondolkodunk.

Az egész épület:

• falait;

• bútorait;

• padlóját

fel kell melegíteni.

Megfelelő teljesítménnyel is:

több órás folyamat

lehet.

A jó megoldás:

előre indított WiFi-s fűtés.

Hogyan gyorsíthatjuk ésszerűen a felfűtést?

Megfelelő méretezéssel

Ne legyen alulméretezett a panel.

Jó elhelyezéssel

Ne akadályozza:

• függöny;

• bútor.

Csukjuk be a nem fűtendő helyiségek ajtaját

Ne fűtsük véletlenül:

az egész lakást egyetlen panellel.

Csökkentsük a huzatot

A légszivárgás:

jelentős hőveszteség.

Használjunk időprogramot vagy WiFi-t

Ne akkor kezdjük el a felfűtést:

amikor már szükség lenne a komfortra.

Amit ne tegyünk a gyorsabb felfűtésért

Ne állítsuk 30 °C-ra

Nem növeli a panel teljesítményét.

Ne takarjuk el

Nem tartja bent „jobban” a hőt, hanem rontja a hőleadást.

Ne használjunk indokolatlan hosszabbítós túlterhelést több készülékkel

A nagyobb teljesítményhez:

megfelelő villamos hálózat kell.

Ne vásároljunk vakon kétszer akkora panelt

Előbb:

méretezzünk.

Fűtésüzlet – mit kérdezünk, ha fontos a gyors felfűtés?

Nem csak azt:

„Hány m²?”

Hanem:

• milyen épület;

• mennyi a belmagasság;

• milyen a szigetelés;

• mennyire engedjük visszahűlni;

• főfűtés vagy alkalmi használat;

• milyen gyorsan kell komfort;

• van-e WiFi/előfűtési lehetőség.

Egy:

állandóan lakott nappali

és egy:

péntek este érkezés előtt felfűtendő nyaraló

teljesen más használati feladat.

Hogyan válasszunk, ha a gyors felfűtés a fő szempont?

A sorrend:

1. Legyen megfelelő az összteljesítmény

Ez az alap.

2. Legyen jó a hőeloszlás

Nagy helyiségben akár:

két kisebb panel.

3. Válasszunk gyors hőleadású készüléket

A kívánt komfortkarakter szerint.

4. Használjunk pontos elektronikus termosztátot

5. Programozzuk előre a felfűtést

Így nem kell:

folyamatosan magas hőmérsékleten tartani a helyiséget.

Elektromos fűtések 2011 óta

A Pelle és Pelle Kft. 2011 óta foglalkozik elektromos fűtési rendszerekkel.

A:

„Mennyi idő alatt fűt fel?”

kérdésre ezért nem szeretünk:

egyetlen percértéket

mondani.

Egy fűtőpanel:

gyorsan elkezdi leadni a hőt.

De hogy a teljes szoba:

mikor lesz 21 °C,

az elsősorban:

• a helyiség hőveszteségétől;

• a kiindulási hőmérséklettől;

• az épület hőtároló tömegétől;

• a rendelkezésre álló fűtési teljesítménytől

függ.

A megfelelően méretezett elektromos fűtőpanel:

gyors reakciójú fűtési megoldás lehet.

De:

2000 W sem írja felül az épületfizikát.

A jó rendszerhez együtt szükséges:

megfelelő watt + jó elhelyezés + pontos termosztát + ésszerű időprogram.

---

Gyakran ismételt kérdések – mennyi idő alatt fűt fel egy fűtőpanel?

Mennyi idő alatt kezd melegíteni egy elektromos fűtőpanel?

Az elektromos fűtőelem bekapcsolás után nagyon gyorsan hőt kezd termelni, és a meleg légáramlás vagy sugárzó hő rövid időn belül érzékelhető lehet. A teljes szoba felfűtése azonban ennél jóval hosszabb folyamat.

Mennyi idő alatt fűt fel egy szobát 20 °C-ról 22 °C-ra?

Jól méretezett rendszerben ez viszonylag gyors lehet, de nincs univerzális percérték. A helyiség mérete, hővesztesége, szerkezeti tömege és külső hőmérséklet határozza meg.

Mennyi idő alatt fűt fel 15 °C-ról 21 °C-ra?

Ez már jelentős felfűtés. Könnyű és jól szigetelt épületben gyorsabb, nagy hőtároló tömegű vagy rosszul szigetelt helyiségben több órát is igénybe vehet.

Egy 2000 W-os panel egy óra alatt kifűt 20 m²-t?

Ezt nem lehet kizárólag a 2000 W és a 20 m² alapján megmondani. Egy jól szigetelt helyiségben gyors lehet, rosszul szigetelt vagy teljesen kihűlt szobában lényegesen tovább tarthat.

Miért meleg a panel, miközben a szobában még hideg van?

Mert nemcsak a levegő, hanem a falak, padló, mennyezet, bútorok és más szerkezetek is hőt vesznek fel. Kihűlt épületben ezek felmelegítése jelentős energiát igényel.

Gyorsabban fűt, ha 30 °C-ra állítom?

Nem, ha a fűtőpanel már maximális teljesítménnyel működik. Egy 1500 W-os készülék 21 és 30 °C-os beállításnál is legfeljebb 1500 W-tal fűt; a magasabb célértéknél csak később kapcsol ki.

Miért fűt fel lassabban nagyon hideg időben?

Mert nagyobb a külső és belső hőmérséklet különbsége, ezért több hő távozik folyamatosan az épületből. A panel teljesítményének nagyobb része csak ezt a hőveszteséget pótolja.

A nagyobb panel mindig gyorsabban fűt?

Ugyanabban a helyiségben a nagyobb rendelkezésre álló teljesítmény gyorsabb felfűtést tehet lehetővé, de a panelt továbbra is a tényleges hőigényhez kell méretezni. Indokolatlan túlméretezés nem cél.

Két kisebb panel gyorsabb lehet, mint egy nagy?

Ha az összteljesítmény azonos, több hő nem keletkezik, de a hő két pontból indul, ezért nagy vagy hosszú helyiségben egyenletesebben és komfortosabban melegedhet fel a tér.

Miért tart sokáig egy nyaraló felfűtése?

Mert hosszabb távollét alatt nemcsak a levegő, hanem az épület teljes belső tömege lehűl. A falak, padló és bútorok újramelegítése sokkal több energiát igényel, mint pusztán a levegőé.

Érdemes WiFi-s panelt választani nyaralóhoz?

Igen, a távoli bekapcsolás kifejezetten hasznos lehet. Nem teszi gyorsabbá a fűtőelemet, de órákkal az érkezés előtt elindítható a felfűtés.

Honnan tudom, hogy alulméretezett a fűtőpanel?

Ha hideg időben hosszú időn át folyamatosan működik, de a helyiség hőmérséklete egy ponton a kívánt érték alatt stabilizálódik, valószínűleg kevés a rendelkezésre álló fűtési teljesítmény vagy túl nagy a hőveszteség.

Hogyan tudom megmérni a saját szobám felfűtési idejét?

Állítsunk be egy ismert kiindulási hőmérsékletet, például 18 °C-ot, majd 21 °C-os célértékkel jegyezzük fel a hőmérsékletet 20–30 perces időközönként. A külső hőmérsékletet is érdemes rögzíteni, mert jelentősen befolyásolja az eredményt.