Miért ennyire fontos kültéren a jó szabályozás?

Egy beltéri padlófűtés lehet például 100 vagy 150 W/m².

Egy kültéri járda-, rámpa- vagy burkolatfűtés azonban gyakran lényegesen nagyobb négyzetméterenkénti teljesítménnyel készül.

Vegyünk egy egyszerű példát:

30 m² kültéri felület × 300 W/m² = 9000 W

Ez már 9 kW beépített teljesítmény.

Ha egy ilyen rendszer több órán keresztül teljesen feleslegesen működik száraz hidegben, az energiafogyasztás jelentős.

Ezért nagyobb kültéri rendszereknél a jó vezérlés nem kényelmi extra, hanem a rendszer egyik alapvető eleme.

Milyen termosztátot válasszak? – gyors segítség

Egyszerű csőfagyvédelem

Általában hőmérséklet-alapú kültéri termosztát elegendő.

Kisebb eresz- vagy csatornafűtés

Egyszerű hőmérséklet-szabályozás is használható, de nagyobb rendszer vagy gazdaságosabb automatikus működés esetén érdemes csapadékérzékelést is alkalmazni.

Járda vagy kisebb gépkocsibehajtó

Érdemes hőmérséklet- és nedvességérzékelős automatikus vezérlést választani.

Nagy rámpa vagy parkoló

Komolyabb, akár többzónás hőmérséklet- és nedvességérzékelős rendszer ajánlott.

Tető és ereszcsatorna hó- és jégmentesítése

Kültéri hőmérséklet- és csapadék/nedvességérzékelés lehet az ideális.

Két külön kültéri területet szeretne vezérelni

Válasszon kétzónás vezérlésre alkalmas rendszert, például megfelelő Elektra ETO2 vagy DEVIreg 850 rendszert.

1. Egyszerű kültéri termosztát – ha csak a fagyot kell érzékelni

A legegyszerűbb megoldás egy kültéri kivitelű hőmérséklet-kapcsoló.

Ezt elsősorban:

• vízcsövek;

• csővezetékek;

• kisebb ereszcsatornák;

• egyszerű fagyvédelmi rendszerek

vezérléséhez érdemes használni.

A termosztáton beállítható egy hőmérsékleti határ, amely alatt a fűtés bekapcsol.

A Fűtésüzlet kínálatában egyszerű kültéri, IP-védett termosztát is található, amely közvetlenül kültéren elhelyezhető.

Mikor választanánk ezt?

Ha a feladat egyszerű:

„Ne fagyjon meg a cső.”

Itt sokszor nincs szükség drága nedvességérzékelő rendszerre.

2. Külső érzékelős termosztát – pontosabb cső- és fagyvédelemhez

A következő szintet azok a termosztátok jelentik, ahol a vezérlő és a hőmérséklet-érzékelő külön helyezkedik el.

Ennek előnye, hogy az érzékelőt oda lehet telepíteni, ahol a tényleges hőmérsékletet mérni szeretnénk.

Ez különösen praktikus:

• csővezetéknél;

• gépészeti rendszereknél;

• ereszfűtésnél;

• kültéri technológiai fagyvédelemnél.

Az Elektra ETI rendszer például különböző érzékelőkkel használható attól függően, hogy milyen hőmérsékletet és hol szeretnénk mérni.

3. ETR2 – intelligens hó- és jégmentesítés kisebb rendszerhez

Ha már járdát, lépcsőt, gépkocsibehajtót vagy ereszcsatornát szeretnénk automatikusan hó- és jégmentesen tartani, érdemes továbblépni az egyszerű termosztátról.

Az ETR2 típusú vezérlés megfelelő érzékelővel:

• hőmérsékletet;

• nedvességet

is képes figyelembe venni.

A rendszer csak akkor indíthatja el a fűtést, amikor a beállított időjárási feltételek valóban indokolják.

Ez sokkal célszerűbb egy nagy teljesítményű kültéri burkolatfűtésnél, mint egyszerűen azt mondani:

„0 °C alatt mindig fűtsünk.”

ETR2-t mikor választanánk?

Például:

• családi ház gépkocsibehajtójához;

• kisebb rámpához;

• járdához;

• lépcsőhöz;

• egyszerűbb ereszcsatorna-fűtéshez;

• egyetlen kültéri fűtési zónához.

4. ETO2 – nagyobb és kétzónás rendszerekhez

Nagyobb kültéri fűtésnél már összetettebb vezérlésre lehet szükség.

Az ETO2 rendszer egyik fontos előnye, hogy akár két külön fűtési zónát is kezelhet.

Ez például akkor lehet különösen hasznos, ha:

egy gépkocsibehajtó és egy járda

vagy

egy kültéri burkolat és egy ereszcsatorna

egymástól külön szabályozandó.

Két zónánál nem feltétlenül ugyanakkor van szükség fűtésre.

Egy napsütötte rámpa egészen másképpen jegesedhet, mint az épület északi oldalán található járda.

A külön érzékelés és zónaszabályozás pontosabb működést tesz lehetővé.

Mikor választanánk ETO2-t?

• nagyobb családi házas kültéri rendszerhez;

• több különálló fűtött felülethez;

• rámpa + járda kombinációhoz;

• tető + burkolat rendszerhez;

• nagyobb teljesítményű kültéri fűtéshez.

5. DEVIreg 850 – prémium automatikus kültéri vezérlés

A DEVIreg 850 rendszer a DEVI kültéri hó- és jégmentesítő rendszereinek fejlett vezérlése.

Megfelelő talaj- vagy tetőérzékelőkkel egyszerre figyeli:

• a hőmérsékletet;

• a nedvességet.

A rendszer egy- vagy kétzónás kialakításban is használható.

Különösen érdekes lehet, ha:

• prémium DEVI rendszer készül;

• nagyobb kültéri felületet fűtünk;

• két külön zóna szabályozása szükséges;

• fontos a fejlett automatika;

• a fűtőkábel és a vezérlés is egységes DEVI rendszerből készül.

A DEVIreg 850 rendszer több érzékelőt is kezelhet, ami nagy vagy változó időjárási hatásoknak kitett területeken különösen előnyös.

Mi az a talajérzékelő?

A talajérzékelő a kültéri burkolat síkjába épített szenzor.

A fejlettebb változatok nemcsak hőmérsékletet, hanem nedvességet is érzékelnek.

Ez azért fontos, mert a burkolat tényleges állapotáról adnak információt.

Nemcsak azt tudjuk, hogy:

hideg van,

hanem azt is, hogy:

van-e nedvesség, hó vagy jégképződésre alkalmas állapot.

A szenzort olyan helyre kell telepíteni, amely jól reprezentálja a fűtendő terület kritikus pontját.

Hová kerüljön a talajérzékelő?

Ez legalább olyan fontos, mint maga a termosztát kiválasztása.

Nem célszerű például olyan helyre tenni, ahol:

• az épület eresze megvédi a csapadéktól;

• állandóan süti a nap;

• a fűtött felülethez képest szokatlan mikroklíma alakul ki.

Érdemes inkább olyan kritikus helyet választani, ahol normál téli körülmények között:

• hó maradhat meg;

• jég képződhet;

• csapadék éri a felületet.

Ha a szenzor nem reprezentatív helyen van, a legjobb vezérlés sem tud megfelelő információból dolgozni.

Mi az eresz- vagy csatornaérzékelő?

Tető- és ereszfűtésnél a nedvességet nem a járdaburkolatban kell érzékelni.

Ehhez külön csapadék- vagy csatornaérzékelőt használunk, amelyet megfelelő kültéri hőmérséklet-érzékelővel kombinálunk.

Így a rendszer azt tudja megállapítani, hogy:

• kellően hideg-e az idő;

• van-e nedvesség vagy hóolvadék;

• szükséges-e az eresz- vagy tetőfűtés.

Ez különösen fontos nagyobb ereszfűtésnél, ahol az egész télen folyamatos működtetés jelentős és felesleges energiafelhasználást okozna.

Talajérzékelő vagy ereszérzékelő?

Nagyon egyszerű:

Járda, rámpa, lépcső, gépkocsibehajtó

talajérzékelő.

Ereszcsatorna, tető, vápa

csapadék-/nedvességérzékelő + kültéri hőmérsékletérzékelő, az adott rendszer követelményei szerint.

Az érzékelőt mindig az adott vezérléshez és feladathoz kell kiválasztani.

Az érzékelők nem univerzálisak

Fontos vásárlási szabály:

ne csak azt nézze, hogy „kültéri szenzor”.

Egy ETR2/ETO2 rendszerhez készült érzékelő és egy DEVIreg 850 érzékelője nem automatikusan csereszabatos.

A megfelelő szenzort mindig:

• a vezérlés típusa;

• az alkalmazási terület;

• a gyártó előírása

alapján kell kiválasztani.

Ha komplett rendszert épít, célszerű először a vezérlés típusát eldönteni, és utána hozzá kiválasztani a megfelelő érzékelőt.

Egyszerű termosztát vagy intelligens hóérzékelés?

A döntésnél érdemes a teljes rendszer értékét és teljesítményét nézni.

Egy néhány méteres csőfűtésnél nem feltétlenül gazdaságos több százezer forintos vezérlést kialakítani.

Egy:

• 20–30 m²-es rámpa;

• nagy járda;

• parkoló;

• hosszú ereszcsatorna;

• ipari kültéri terület

esetén viszont a fűtési teljesítmény már több kilowatt is lehet.

Itt a fejlett automatika ára a teljes rendszerhez és annak hosszú távú energiafelhasználásához képest egészen más megvilágításba kerül.

Minél nagyobb a kültéri fűtési teljesítmény, annál fontosabb a pontos vezérlés.

Miért nem elég az, hogy 0 °C alatt bekapcsoljon?

Mert lehet:

-8 °C és teljesen száraz idő.

Ebben az esetben egy járdán nincs feltétlenül sem hó, sem jég.

Ha csak hőmérséklet alapján működik a rendszer, órákon vagy napokon át feleslegesen fűthet.

Máskor lehet:

+1 °C körüli nedves, havas idő,

amikor a felületi körülmények miatt ténylegesen szükség lehet a rendszer működésére.

A hó- és jégmentesítésnél ezért a hőmérséklet + nedvesség együttes figyelése sokkal többet mond a valós helyzetről, mint egyetlen hőmérsékletérték.

Mi az utánfűtés?

A fejlettebb kültéri vezérléseknél beállítható úgynevezett utánfűtési idő.

Ennek oka, hogy attól, hogy az érzékelő már nem talál nedvességet, a fűtött területen máshol még maradhat:

• hó;

• latyak;

• olvadékvíz;

• jég.

A rendszer ezért a kritikus állapot megszűnése után még meghatározott ideig folytathatja a fűtést.

Ez segíthet abban, hogy a felület valóban megfelelően megtisztuljon.

Az utánfűtést sem érdemes azonban indokolatlanul hosszúra állítani, mert az növeli a fogyasztást.

Két zóna – miért lehet hasznos?

Egy nagy kültéri rendszer két része egészen eltérő körülményeknek lehet kitéve.

Például:

1. zóna: északi, árnyékos gépkocsibehajtó
2. zóna: déli, napsütötte járda

vagy:

1. zóna: rámpa
2. zóna: tető és ereszcsatorna.

A kétzónás vezérlés lehetővé teszi, hogy a rendszer ne egyetlen közös időjárási állapot alapján kezeljen minden területet.

Nagyobb rendszereknél ez jelentősen javíthatja a szabályozást.

Kevés a rendelkezésre álló elektromos teljesítmény?

Ez kültéri fűtésnél gyakori probléma.

Egy nagy burkolatfűtés könnyen:

• 6 kW;

• 9 kW;

• 12 kW;

• vagy még nagyobb

teljesítményű lehet.

Ha az épület elektromos hálózata nem tudja az összes fűtést egyszerre ellátni, megfelelő többzónás vezérléssel bizonyos rendszereknél prioritás vagy eltérő zónaműködés is kialakítható.

Ezt azonban már a rendszer villamos tervezésekor figyelembe kell venni.

A termosztát reléje nem feltétlenül kapcsolhatja közvetlenül az egész fűtést

Ez különösen nagy kültéri rendszereknél fontos.

A termosztátok és vezérlők relékimeneteinek meghatározott maximális terhelhetősége van.

Egy több kilowattos kültéri rendszer teljesítménye ezt könnyen meghaladhatja.

Ilyenkor a vezérlő nem közvetlenül kapcsolja a teljes fűtési terhelést, hanem megfelelő:

kontaktorokat, teljesítményreléket és villamos védelmi készülékeket

vezérel.

A nagyobb kültéri rendszerek elektromos kialakítását minden esetben megfelelő szakemberrel kell megtervezni.

Melyik márkát válasszam: Elektra vagy DEVI?

Mindkét rendszer alkalmas professzionális kültéri fűtések vezérlésére.

Elektra / OJ rendszer

Jó választás lehet, ha:

• egyszerű ETR2-es megoldást keres;

• ETO2 kétzónás rendszerre van szüksége;

• Elektra kültéri fűtőkábeleket használ;

• rugalmas talaj- és csatornaérzékelős rendszert szeretne.

DEVIreg 850 rendszer

Akkor lehet különösen jó választás, ha:

• komplett DEVI rendszerben gondolkodik;

• prémium vezérlést szeretne;

• DEVI kültéri fűtőkábeleket használ;

• egy- vagy kétzónás rendszer készül;

• több érzékelővel szeretné pontosítani a szabályozást.

A választásnál nem feltétlenül az a kérdés, hogy melyik márka „jobb”.

A komplett rendszerhez illő vezérlést és érzékelőket érdemes választani.

Röviden: melyik kültéri vezérlés kell nekem?

Csőfagyvédelem:
egyszerű kültéri vagy külső érzékelős hőmérséklet-termosztát.

Kisebb ereszfűtés:
hőmérséklet-alapú vezérlés, vagy gazdaságosabb működéshez csapadékérzékelős rendszer.

Járda, lépcső, családi házas gépkocsibehajtó:
hőmérséklet- és nedvességérzékelős ETR2 jellegű rendszer.

Nagyobb rámpa vagy két külön kültéri terület:
ETO2 vagy más kétzónás vezérlés.

Komplett prémium DEVI kültéri rendszer:
DEVIreg 850 megfelelő talaj- vagy tetőérzékelőkkel.

Nagy teljesítményű rendszer:
a termosztát mellett megfelelő kontaktoros teljesítménykapcsolást és villamos méretezést is tervezni kell.

Gyakori kérdések a kültéri termosztátokról és érzékelőkről

Milyen termosztát kell csőfagyvédelemhez?

Általában hőmérséklet-alapú termosztát elegendő. A fűtés egy beállított hőmérséklet alatt bekapcsol, így megakadályozható a csővezeték megfagyása.

Milyen vezérlés kell rámpafűtéshez?

Gazdaságos automatikus működéshez hőmérséklet- és nedvességérzékelős vezérlést ajánlunk. Így a rendszer nem működik minden száraz, hideg időszakban feleslegesen.

Miért kell nedvességérzékelő a kültéri fűtéshez?

Mert önmagában az alacsony hőmérséklet nem jelenti azt, hogy hó vagy jég van a felületen. A nedvességérzékelő segítségével a rendszer a tényleges jegesedési körülményekhez igazítható.

Mi a különbség az ETR2 és az ETO2 között?

Az ETR2 elsősorban egyszerűbb, egyzónás hó- és jégmentesítő rendszerekhez használható. Az ETO2 fejlettebb vezérlés, amely nagyobb és akár kétzónás rendszerek kezelésére is alkalmas.

Mire való a talajérzékelő?

A kültéri burkolatban elhelyezett érzékelő a felület körülményeit figyeli. A kombinált szenzorok hőmérsékletet és nedvességet is érzékelhetnek, így a vezérlés eldöntheti, mikor szükséges a hó- és jégmentesítés.

Hová kell tenni a talajérzékelőt?

Olyan reprezentatív, kritikus helyre, ahol normál téli időben valóban előfordul hó vagy jég. Nem érdemes eresz alatt, különösen napsütötte vagy más módon védett helyre telepíteni.

Ereszcsatornához használható talajérzékelő?

Nem ez az ideális megoldás. Tető- és ereszfűtéshez az adott rendszerhez tartozó csapadék-/nedvességérzékelőt és szükség esetén külön kültéri hőmérsékletérzékelőt kell használni.

Működhet a kültéri fűtés csak hőmérséklet alapján?

Igen. Egyszerű fagyvédelmi feladatoknál ez teljesen megfelelő lehet. Nagy teljesítményű hó- és jégmentesítő rendszernél azonban a nedvességérzékelés jelentősen pontosabb és gazdaságosabb működést tesz lehetővé.

Miért fűtene a rendszer -10 °C-ban, ha nincs hó?

Hőmérséklet-alapú vezérlésnél pontosan ez lehet a probléma. A hőmérséklet + nedvesség érzékelős vezérlés egyik fő előnye, hogy száraz fagyban nem feltétlenül indítja el a hóolvasztó rendszert.

Egy termosztát vezérelhet két kültéri területet?

Megfelelő kétzónás vezérlővel igen. Az ETO2 és a DEVIreg 850 család megfelelő konfigurációban két külön zóna kezelésére is használható.

Kell kontaktor a kültéri fűtéshez?

A fűtés összteljesítményétől és a vezérlő reléterhelhetőségétől függ. Nagyobb rendszereknél gyakran szükséges külön kontaktoros teljesítménykapcsolás.

ETR2 vagy DEVIreg 850 legyen?

Kisebb, egyszerűbb kültéri rendszerhez az ETR2 költséghatékony megoldás lehet. Összetettebb, többérzékelős vagy komplett DEVI rendszerhez a DEVIreg 850 lehet célszerűbb.

A kültéri érzékelők bármely termosztáttal használhatók?

Nem. Az érzékelők elektromos tulajdonsága és kommunikációja rendszerfüggő lehet. Mindig az adott vezérlőhöz engedélyezett érzékelőt kell választani.

Érdemes automatikus hó- és jégérzékelést választani?

Nagyobb teljesítményű járda-, rámpa-, parkoló- vagy tetőfűtésnél igen. Az automatikus vezérlés legfontosabb előnye, hogy a rendszer csak akkor működik, amikor az időjárási körülmények valóban indokolják.

Mi a kültéri fűtésszabályozás legfontosabb szabálya?

Csőfagyvédelemnél sokszor elegendő a hőmérsékletet figyelni. Hó- és jégmentesítésnél viszont a hőmérséklet és a nedvesség együttes érzékelése ad igazán jó automatikus szabályozást.