Már csak fel kell szerelni.

De hová?

• az ablak alá;

• külső falra;

• belső falra;

• az ajtó mellé;

• a szoba közepéhez közelebb;

• oda, ahol egyszerűen van hely?

A rövid válasz:

általában oda érdemes tenni a fűtőpanelt, ahol a helyiség legnagyobb hidegérzete és hővesztesége jelentkezik, miközben a készülék körül szabadon tud áramolni a levegő és a saját termosztátja reprezentatív szobahőmérsékletet érzékel.

Régebbi épületben ez sokszor:

az ablak alatti vagy külső fal közeli terület.

Korszerű, jól szigetelt épületben azonban:

nem feltétlenül kötelező az ablak alá szerelni.

A megfelelő helyet együtt határozza meg:

• az épület hőszigetelése;

• az ablakok;

• a helyiség alakja;

• a fűtőpanel konstrukciója;

• a bútorozás;

• a termosztát helye.

Miért kerültek hagyományosan a radiátorok az ablak alá?

Ennek nagyon jó fizikai oka van.

Az ablak és a külső fal:

általában hidegebb felület,

mint a belső fal.

A mellettük lévő levegő lehűl.

A hidegebb levegő:

lefelé áramlik.

Ez az úgynevezett:

hideg légáramlás vagy hideg légzuhatag.

Ha közvetlenül az ablak alatt található egy:

konvekciós fűtőtest,

az alul beszívja a hidegebb levegőt, felmelegíti, majd:

meleg levegőt indít felfelé az ablak előtt.

A két légáramlás részben ellensúlyozza egymást.

Ezért alakult ki a klasszikus:

„radiátor az ablak alatt”

elhelyezés.

Nem csak a levegő számít – a hideg ablakot sugárzással is érezzük

Tegyük fel:

a szoba levegője:

21 °C.

De mellettünk van egy nagy:

hideg ablakfelület.

A testünk és az ablak között:

sugárzási hőcsere

is történik.

Ezért az ablak közelében:

hűvösebbnek érezhetjük magunkat,

miközben a szobahőmérő továbbra is 21 °C-ot mutat.

Egy megfelelően elhelyezett fűtőpanel:

javíthat ezen a komforton.

Különösen:

• nagy ablak;

• erkélyajtó;

• régebbi nyílászáró

esetén.

Akkor a fűtőpanel mindig az ablak alá kerüljön?

Nem.

Ez az egyik legfontosabb különbség a régi és a mai épületek között.

Egy korszerű:

• háromrétegű üvegezésű;

• jól beépített;

• alacsony hőátbocsátású

ablak:

jóval kevésbé hideg belső felületű,

mint egy régi nyílászáró.

Ha ehhez:

• jól szigetelt fal;

• kis hőveszteség

társul,

az ablak alatt már:

sokkal kisebb hideg légáramlás

alakul ki.

Ilyenkor a panel:

másik alkalmas falon is jó komfortot adhat.

Az ablak alatti elhelyezés tehát előny, nem minden esetben kötelező szabály

Érdemes megkülönböztetni:

rosszul vagy közepesen szigetelt régi épület

és:

korszerű alacsony hőveszteségű épület

helyzetét.

Régi épületnél:

az ablak alatti vagy külső fal közeli elhelyezés különösen hasznos lehet.

Új épületnél:

nagyobb szabadságunk van.

Külső fal vagy belső fal?

Ha mindkettőn van megfelelő szabad hely:

gyakran a külső fal a jobb kiindulási pont.

Miért?

Mert a külső fal környezetében:

• alacsonyabb lehet a belső felületi hőmérséklet;

• ott található az ablak;

• ott jelentkezik nagyobb hőveszteség.

A hőt tehát:

közelebb adjuk le ahhoz a területhez, ahol a hidegérzet kialakul.

Akkor belső falra rossz fűtőpanelt szerelni?

Egyáltalán nem.

Sok helyiségben ez a:

legpraktikusabb vagy akár legjobb megoldás.

Például:

• az ablak alatt nincs megfelelő falszakasz;

• padlótól földig érő üvegfelület van;

• az ablak előtt bútor található;

• a külső falon nincs elegendő hely;

• a belső falról kedvezőbb a hőeloszlás.

Jól szigetelt épületben:

a falválasztás komfortbeli különbsége is kisebb.

Mi a fontosabb: a külső fal vagy a szabad légáramlás?

Ha választani kell:

inkább legyen jó légáramlású, megfelelően elhelyezett panel egy másik falon,

mint:

rosszul beszorított készülék az ablak alatt.

Például nem jó kompromisszum:

• vastag függöny mögé;

• kanapé mögé;

• szekrény közé;

• szűk ablakpárkány alá

beszorítani a panelt csak azért, hogy:

„márpedig a radiátornak az ablak alatt kell lennie”.

Hogyan adja le a hőt egy elektromos fűtőpanel?

Ez a készülék típusától függ.

Lehet hangsúlyosabb:

konvekciós hőleadás,

amikor a levegő:

• alul belép;

• felmelegszik;

• felül távozik.

Más készülékeknél nagyobb szerepet kap:

a sugárzó hőleadás.

Ilyenkor a készülék meleg felülete:

közvetlenül a helyiség felületei és az emberek felé is sugároz hőt.

A legtöbb fali elektromos fűtőtestnél:

mindkét hőátadási forma jelen van,

csak eltérő arányban.

Ezért a készülék konstrukciója is számít az elhelyezésnél

Egy klasszikus konvektor:

erősen függ a természetes légáramlástól.

Egy nagyobb sugárzó felületű készüléknél:

az előtte lévő szabad tér

is fontos.

Ezért mindig ellenőrizni kell:

a konkrét gyártó szerelési útmutatóját.

Nem használhatunk egyetlen univerzális:

„10 cm alul, 10 cm felül”

szabályt minden fűtőpanelre.

Mennyi helyet kell hagyni a fűtőpanel körül?

A pontos minimális távolság:

termékspecifikus.

A gyártó határozza meg:

• padlótól;

• oldalfaltól;

• fölötte lévő tárgytól;

• bútoroktól

szükséges minimális távolságot.

Például egyes Adax Neo modellek szerelési előírásában:

legalább 50 mm

szerepel a készülék bizonyos oldalain és alatta, valamint:

150 mm

szabad tér fölötte.

Ez azonban:

nem általános szabály minden fűtőpanelre.

Mindig a konkrét készülék útmutatója az elsődleges.

Miért kell hely a panel alatt?

A konvekciós fűtőtest:

alulról veszi fel a hidegebb levegőt.

Ha ezt:

• bútor;

• szőnyeg;

• doboz;

• túl közeli padló

akadályozza,

a levegőáramlás:

romlik.

A készülék belseje:

magasabb hőmérsékletű lehet,

és rosszabb lesz a hőleadás.

Miért kell szabad hely fölötte?

Mert a felmelegített levegőnek:

távoznia kell.

Ha közvetlenül a panel fölé:

• mély polcot;

• asztallapot;

• szekrényt

helyezünk,

a meleg levegő:

nem tud megfelelően felemelkedni.

Emellett a fölötte lévő tárgy:

túlzottan felmelegedhet.

Ablakpárkány alatt lehet fűtőpanel?

Igen, megfelelő feltételekkel.

Ez klasszikus elhelyezés.

De ellenőrizni kell:

a készülék teteje és az ablakpárkány közötti szükséges távolságot.

Ha a párkány:

• nagyon mély;

• nagyon közel van a panelhez,

akadályozhatja:

a felmelegített levegő áramlását.

Ezért nem elég az:

„befér”.

A gyártó:

minimális szerelési távolságait is teljesíteni kell.

Lehet fűtőpanel függöny mögött?

Nem jó ötlet.

Különösen konvekciós készüléknél.

A függöny:

• akadályozhatja a levegőáramlást;

• felfoghatja a meleg levegőt;

• jelentősen felmelegedhet;

• befolyásolhatja a termosztát működését.

Ráadásul sok gyártó:

kifejezetten tiltja a készülék letakarását és a függönnyel való eltakarását.

A hosszú függöny különösen problémás

Képzeljünk el egy:

padlóig érő vastag függönyt,

amely:

teljesen eltakarja az ablak alatti fűtőpanelt.

A meleg levegő jelentős része:

a függöny és az ablak között

keringhet.

Mi történik?

A készülék mögötti kis tér:

nagyon gyorsan felmelegszik.

A szoba többi része viszont:

jóval lassabban.

Ez:

• rossz komfort;

• pontatlan termosztátmérés;

• szükségtelen hőveszteség

forrása lehet.

Rövid függöny?

Ha a függöny:

jóval a fűtőpanel fölött véget ér,

és a gyártó által előírt szabad tér rendelkezésre áll:

sokkal kevésbé problémás.

A pontos megoldást azonban:

a konkrét készülék szerelési előírása alapján

válasszuk meg.

Kanapé mögé tehető fűtőpanel?

Általában:

nem ez az ideális hely.

A nagy kanapé:

• akadályozza a légáramlást;

• csökkenti a sugárzó hő közvetlen hatását;

• a panel körül melegebb mikroklímát alakíthat ki.

Ha a készülék termosztátja:

a saját környezetének hőmérsékletét méri,

a kanapé mögött:

hamarabb érzékelhet magas hőmérsékletet,

miközben a szoba másik oldala még hűvös.

Szekrény mögé?

Nem.

A fűtőpanel:

ne legyen beépítve vagy elzárva,

hacsak az adott készüléket kifejezetten ilyen telepítésre nem tervezték.

A legtöbb hagyományos fali panelnek:

szabad légáramlásra

van szüksége.

Asztal alatt?

Ez:

készülék- és kialakításfüggő.

Ha egy asztallap:

közvetlenül a panel fölött található,

akadályozhatja a felszálló meleg levegőt.

Ha megfelelő:

• függőleges;

• vízszintes

távolság van,

lehetséges lehet.

De:

az íróasztal nem írhatja felül a gyártói minimumtávolságokat.

Televízió alá kerüljön fűtőpanel?

Általában:

nem ezt választanánk elsőként.

A felfelé áramló meleg levegő:

közvetlenül a televízió elektronikáját melegítheti.

Ha más lehetőség nincs:

a TV és a panel gyártójának előírásait egyaránt figyelembe kell venni,

és megfelelő távolság szükséges.

De ahol van alternatíva:

inkább másik falszakaszt választanánk.

Konnektor közvetlenül a panel fölött?

Ezt is érdemes elkerülni.

A felszálló meleg levegő:

a konnektort és a hozzá csatlakoztatott dugót

is melegítheti.

A konkrét villamos csatlakoztatásnál:

a készülék szerelési útmutatóját és a villamos előírásokat

kell követni.

Miért fontos a beépített termosztát helye?

A legtöbb modern elektromos fűtőpanel:

saját elektronikus termosztáttal

rendelkezik.

Ez azt jelenti:

nem egy távoli szobatermosztát feltétlenül mér,

hanem maga a készülék.

A panel környezetében lévő levegőből próbál következtetni:

a szoba hőmérsékletére.

Ezért a készülék helye:

a termosztát mérését is befolyásolja.

Rossz panelhely = rossz hőmérsékletmérés

Tegyük fel, hogy a panel:

függöny mögött van.

A függöny mögötti levegő:

24 °C.

A szoba közepén viszont:

20 °C.

A termosztát azt érzékeli:

„Már elég meleg.”

És:

lekapcsol.

A felhasználó pedig azt tapasztalja:

„22 fokra van állítva, de a szobában csak 20 van.”

Lehet, hogy:

semmi baja a termosztátnak.

Csak:

rossz helyre került a készülék.

Huzatos ajtó mellé?

Ez a fordított hibát okozhatja.

Ha a termosztátot folyamatosan:

hideg huzat

éri,

a készülék azt érzékelheti:

hidegebb van a helyiségben, mint valójában.

Ezért:

• tovább fűt;

• magasabb szobahőmérséklet alakulhat ki.

A panelt tehát:

ne tegyük olyan helyre, ahol a szenzor nem reprezentatív környezetet érzékel.

Erős napsütés?

Ez is befolyásolhatja:

a termosztátot.

Ha közvetlen napsütés:

felmelegíti a készüléket vagy annak környezetét,

a termosztát túl magas hőmérsékletet érzékelhet.

Eredmény:

a fűtés a szükségesnél korábban kikapcsolhat.

Ez főleg:

• nagy déli üvegfelület;

• erős közvetlen napsütés

mellett lehet érdekes.

Másik hőforrás közelébe?

Például:

• kandalló;

• kályha;

• erősen melegedő elektronika;

• másik fűtőtest.

Ha ezek közvetlenül:

a panel termosztátját melegítik,

a készülék:

nem a teljes szoba átlagos hőmérsékletére reagál.

Ha két fűtési rendszer működik együtt:

az elhelyezésüket és szabályozásukat össze kell hangolni.

Hideg külső fal nem zavarja meg a termosztátot?

Megfelelően szerelt fűtőpanelnél:

ezt a gyártó konstrukciója figyelembe veszi.

De extrém:

• rosszul szigetelt;

• nedves;

• erősen hőhidas

fal:

nem ideális környezet.

Ha a fal belső felszíne lényegesen hidegebb a szoba levegőjénél:

az érzékelt hőmérsékletet is befolyásolhatja.

Egyes elektronikus termosztátok:

kalibrálhatók is,

de a kalibráció nem helyettesíti:

a rossz készülékelhelyezés kijavítását.

Milyen magasra kerüljön a fűtőpanel?

Általában:

a padló közelében.

Ez fizikai szempontból logikus, mert:

a leghidegebb levegő lefelé süllyed.

A panel:

• alul beszívja;

• felmelegíti;

• felfelé továbbítja.

De a pontos:

padlótól mért minimális és ajánlott távolság

termékspecifikus.

Nem használunk minden márkára:

egyetlen 10 vagy 15 cm-es szabályt.

Feltehető magasra a falra?

A hagyományos konvekciós fali panelt:

általában nem érdemes.

A helyiség felső részében:

eleve melegebb a levegő.

Ha oda helyezzük a készüléket:

• romolhat a természetes konvekció;

• növekedhet a mennyezet közelében lévő meleg levegő mennyisége;

• rosszabb lehet a komfort.

A hagyományos panel:

nem mennyezeti fűtőtest.

Az infrapanel más kérdés

Ezt fontos különválasztani.

Egy kifejezetten:

mennyezetre telepíthető infrapanel

teljesen más:

hőleadási és telepítési rendszer.

A klasszikus:

• Atlantic;

• Adax;

• Glamox;

• Intuis

jellegű konvekciós vagy vegyes hőleadású fali fűtőpanelnél:

fali, padlóhoz közeli telepítésből indulunk ki.

Az infrapanel elhelyezésével:

külön cikkben érdemes foglalkozni.

Ablak alatt milyen széles panelt válasszunk?

Nem szükséges feltétlenül:

pontosan az ablak teljes szélességét lefedni.

De ha a hely engedi:

a hőforrás megfelelő elosztása segíthet az ablak előtti hidegérzet csökkentésében.

Ezért néha:

két keskenyebb vagy egy szélesebb készülék

között az elhelyezés is dönthet.

Magas vagy alacsony kivitel?

Sok fűtőpanel-családnál létezik:

• normál;

• alacsony;

• hosszú

kivitel.

Az alacsony panel:

különösen praktikus alacsony ablakpárkány alatt.

Ugyanakkora teljesítményhez:

szélesebb készülékház

szükséges lehet.

Ezért már a vásárláskor:

mérjük meg a rendelkezésre álló falméretet.

Ne csak azt nézzük, hogy „ráfér-e”

Mérjük meg:

• falszakasz szélességét;

• padló–ablakpárkány magasságot;

• függöny helyét;

• konnektort;

• bútort;

• ajtónyitást.

Majd ehhez adjuk hozzá:

a gyártó előírt szabad távolságait.

Így derül ki:

ténylegesen elfér-e a készülék.

Egy vagy két panel? Az elhelyezés itt is dönthet

Az előző cikkben kiszámoltuk:

a szükséges összteljesítményt.

Tegyük fel:

2000 W kell.

Ebből lehet:

1 × 2000 W,

de bizonyos helyiségben:

2 × 1000 W

is.

Mikor lehet jobb két kisebb panel?

Például egy hosszúkás:

nappaliban.

Az egyik végében:

• nagy ablak;

a másikban:

• teraszajtó.

Ha minden 2000 W-ot:

a szoba egyik végén

adunk le,

nagyobb hőmérséklet-különbség alakulhat ki.

Két:

1000 W-os panel

a két hidegebb falszakasznál:

egyenletesebb komfortot adhat.

Ez nem feltétlenül jelent nagyobb fogyasztást

A teljes:

beépített teljesítmény továbbra is 2000 W.

A helyiség:

hővesztesége sem változott.

A különbség:

a hőleadás térbeli eloszlása.

Ez komfortban:

sokat számíthat.

Mikor jobb egyetlen panel?

Kompakt:

• hálószoba;

• dolgozószoba;

• kisebb nappali

esetén, ahol:

van egy jó elhelyezési pont,

egy panel:

egyszerűbb és olcsóbb megoldás lehet.

Nincs értelme:

mesterségesen több készülékre osztani

egy kis helyiség fűtését.

Példa: 10 m²-es hálószoba

Szükséges teljesítmény:

1000 W.

Van egy:

• 1,5 méter széles ablak;

• megfelelő falszakasz alatta.

Itt:

egy 1000 W-os panel az ablak alatt

nagyon kézenfekvő elhelyezés.

Ha korszerű az ablak és nincs ott megfelelő hely:

egy szabad belső vagy oldalfal

is megfelelő lehet.

Példa: 20 m²-es nappali nagy teraszajtóval

Szükséges teljesítmény:

2000 W.

Az egyik fal:

szinte teljesen üveg.

Nincs alatta klasszikus parapet.

Ilyenkor nem próbálunk:

lehetetlen módon panelt szerelni az üveg elé.

Lehet például:

• 1 × 2000 W megfelelő oldalfalon;

• 2 × 1000 W a teraszajtó két oldalán;

a helyiség kialakításától függően.

Példa: 30 m²-es hosszú nappali

Szükséges:

3000 W.

A helyiség:

• 8 méter hosszú;

• egyik végében nagy ablak;

• másik végében külső fal.

Itt:

2 × 1500 W

sokszor jobb hőeloszlást adhat, mint:

egyetlen 3000 W körüli hőforrás az egyik végében.

Példa: kis fürdőszoba

Itt az elhelyezésnél már nemcsak:

a hőeloszlás

számít.

Hanem:

a villamos biztonság és az IP-védettség is.

A:

• kád;

• zuhany

környezetében külön villamos telepítési szabályok érvényesek.

Ezért egy:

IP24-es készüléket sem szerelünk automatikusan bárhová

a fürdőben.

A konkrét gyártói szerelési útmutató és az aktuális villamos előírás:

együtt dönt.

Ezt külön cikkben részletesen tárgyaljuk majd.

Konyhába hová kerüljön?

Itt gyakran kevés a szabad fal.

Nem jó hely:

• konyhabútor mögött;

• hűtő mellett szűk résben;

• munkapult alatt minimális légréssel.

Ha van:

szabad külső falszakasz vagy étkezőoldali fal,

az általában jobb.

A fűtőpanel:

ne váljon a konyhabútor részévé.

Előszobában?

Az ajtó közelében lehet:

nagyobb hidegterhelés,

különösen gyakori ajtónyitásnál.

De közvetlenül olyan helyre:

ne kerüljön a termosztát,

ahol minden ajtónyitáskor hideg huzat éri.

Itt jó kompromisszum lehet:

az ajtóhoz viszonylag közeli, de nem közvetlen huzatban lévő falszakasz.

Hálószobában az ágy mellett?

Műszakilag megfelelő távolságokkal:

lehetséges.

De komfort szempontjából érdemes elkerülni:

hogy nagyon közel legyen az ember fejéhez vagy közvetlenül az ágy mellé szoruljon.

Jobb:

• ablak alatti;

• szemközti;

• szabad oldalfali

elhelyezést választani, ha lehetséges.

Gyerekszobában?

Különösen ügyeljünk arra, hogy:

• bútor ne kerüljön elé;

• játékok ne torlaszolják el;

• ne lehessen letakarni;

• a kábel és csatlakozás biztonságos legyen.

A falra szerelt panel egyik előnye:

nem mozgatható oda véletlenül, ahol problémát okozhatna.

A gyártói biztonsági távolságokat azonban ugyanúgy be kell tartani.

Mennyi hely legyen a bútor és a panel között?

Nincs minden készülékre:

egyetlen univerzális szám.

Ezért nem szeretnénk olyan tanácsot adni, hogy:

„30 cm minden panel előtt elég.”

A szükséges távolság:

készülékspecifikus.

A jó általános elv:

ne akadályozzuk a levegő be- és kiáramlását, és ne helyezzünk hőérzékeny tárgyat közvetlenül a készülék közelébe.

A pontos minimumot:

a használati útmutatóból ellenőrizzük.

Letakarható a fűtőpanel törölközővel?

Nem.

Ez különösen fontos.

A hagyományos fűtőpanel:

nem törölközőszárító.

A letakarás:

• akadályozza a hőleadást;

• túlmelegedést okozhat;

• bekapcsolhatja a túlmelegedés-védelmet;

• biztonsági kockázatot teremthet.

Ha törölközőt szeretnénk szárítani:

erre tervezett elektromos törölközőszárítót

válasszunk.

Miért fontos a fal anyaga?

Egy fűtőpanel lehet:

több kilogrammos készülék.

A konzolt:

• téglafal;

• beton;

• gipszkarton;

• könnyűszerkezet

esetén:

megfelelő rögzítéssel kell felszerelni.

Nem ugyanaz a tipli jó:

minden falhoz.

Gipszkartonnál például:

megfelelő teherbírású rögzítés

szükséges.

A készülék ne csak:

„valahogy fennmaradjon”.

A hőszigetelt külső fal belülről nem probléma?

Normál esetben:

nem.

A fűtőpanel belül kerül a falra.

Külső oldali hőszigetelés esetén:

a belső fal felületi hőmérséklete általában kedvezőbb is.

Problémát inkább:

• nedves fal;

• penészes fal;

• komoly hőhíd

jelent.

Ezeket:

nem a fűtőpanel áthelyezésével kell elfedni.

Segít a panel a hideg külső fal ellen?

A helyiség fűtése:

növeli a belső felületek hőmérsékletét.

Ez komfort szempontjából kedvező.

De egy komoly:

épületszerkezeti hőhidat

nem javít meg.

Ha a sarok rendszeresen:

• nedves;

• penészes;

• nagyon hideg,

érdemes:

az okot is megvizsgálni.

Az ablaknyitás-érzékelés miatt ablak közelében kell lennie?

Nem feltétlenül.

Sok modern fűtőpanel:

gyors hőmérséklet-esésből

következtet nyitott ablakra.

Ehhez nem szükséges:

közvetlenül az ablak alatt lennie.

A funkció működése:

modellfüggő.

Nem ez alapján választjuk ki elsősorban a panel helyét.

WiFi-s panelnél más az elhelyezés?

Hőtechnikailag:

alapvetően nem.

A WiFi:

szabályozási és kényelmi funkció.

Ugyanúgy szükséges:

• szabad légáramlás;

• reprezentatív termosztát-környezet;

• megfelelő biztonsági távolság.

Egyetlen plusz szempont lehet:

megfelelő vezeték nélküli hálózati lefedettség.

Mobil fűtőpanelt is ugyanígy helyezzünk el?

A hőtechnikai alapelvek:

ugyanazok.

Ne toljuk:

• függönyhöz;

• bútor mögé;

• szűk sarokba.

A mobil láb előnye:

változtatható a helye.

Viszont éppen ezért:

könnyebb rossz helyre tenni.

Mindig tartsuk be:

a készülék használati útmutatójának előírásait.

Falra szerelt vagy mobil panel?

Főfűtésnél:

a fix fali telepítés általában jobb.

Miért?

• mindig optimális helyen marad;

• nem torlaszolják el véletlenül;

• stabil;

• rendezettebb;

• kiszámíthatóbb a termosztát környezete.

Mobil használat:

alkalmi vagy kiegészítő fűtésnél

lehet praktikus.

Hová ne tegyünk fűtőpanelt?

Általánosan kerüljük:

• vastag függöny mögött;

• zárt bútorban;

• közvetlenül kanapé mögött;

• szekrény mögött;

• olyan polc alatt, ahol nincs megfelelő távolság;

• közvetlenül más hőforrás mellett;

• erős huzatba;

• olyan helyre, ahol rendszeresen letakarják.

És természetesen:

ne szereljük a gyártó által tiltott pozícióba.

A készüléket sem fordítjuk el tetszőlegesen

Ha a panelt:

vízszintes fali telepítésre

tervezték,

nem tesszük:

• állítva;

• fejjel lefelé;

• mennyezetre,

csak azért, mert:

„így fér el”.

A készülék belső:

légáramlását és hővédelmét

a tervezett pozícióhoz alakították.

A jó elhelyezés csökkenti a fogyasztást?

Önmagában nem történik:

csodálatos energiahatékonyság-növekedés.

A helyiség:

hőveszteségét továbbra is pótolni kell.

De jó elhelyezéssel:

• egyenletesebb lehet a komfort;

• pontosabb lehet a termosztátmérés;

• kisebb lehet a túlfűtés;

• alacsonyabb szobahőmérsékleten is megfelelő lehet a hőérzet.

Ez:

közvetve csökkentheti a felesleges energiafelhasználást.

Például 21 °C megfelelő lehet, ahol rossz elhelyezéssel 23 °C-ot szeretnénk

Ha a panel:

jól kezeli a hideg ablak környezetét,

kisebb lehet:

a hideg sugárzó felület miatti diszkomfort.

Így előfordulhat, hogy:

21 °C levegőhőmérséklet

mellett már kellemesnek érezzük a szobát.

Rossz hőeloszlásnál pedig:

magasabb termosztát-beállítással próbáljuk kompenzálni a komfortproblémát.

Ezért az elhelyezés:

valóban számít a gyakorlatban.

De a rossz méretezést nem javítja meg az elhelyezés

Ez fontos.

Ha a szobának:

1800 W

hőre van szüksége,

de csak:

1000 W-os panelünk

van,

nem lesz elég attól, hogy:

tökéletesen az ablak alá szereljük.

A sorrend:

1. megfelelő teljesítmény;

2. megfelelő elhelyezés;

3. megfelelő szabályozás.

Mindhárom kell.

Mikor érdemes két kisebb panelt választani egy nagy helyett?

Különösen:

• hosszú szoba;

• két nagy ablak;

• két külső fal;

• L alakú helyiség;

• egyenetlen hőeloszlás

esetén.

A szükséges:

összteljesítmény ugyanaz marad.

Csak:

több pontból adjuk le.

Ez lesz a következő külön döntési témánk:

„Egy nagy vagy két kisebb fűtőpanel?”

Fűtőpanel-elhelyezés egyszerű döntési sorrendje

1. Keressük meg a hidegebb zónát

Jellemzően:

• külső fal;

• ablak;

• teraszajtó.

2. Nézzük meg, van-e ott megfelelő szabad falszakasz

A készüléknek és az előírt távolságoknak is el kell férniük.

3. Ellenőrizzük a függönyt és bútorokat

Ne zárják el.

4. Gondoljunk a termosztátra

Ne kerüljön:

• huzatba;

• más hőforrás közvetlen közelébe;

• zárt meleg térbe.

5. Ellenőrizzük a gyártói szerelési útmutatót

Ez dönti el a konkrét minimumtávolságokat.

6. Nagy helyiségben vizsgáljuk meg a kétpaneles megoldást

Az egyenletesebb hőeloszlás miatt.

Gyors választási táblázat

Helyzet	Javasolt kiindulás
Régi ablak, jelentős hidegérzet	ablak alatt / külső fal közelében
Korszerű háromrétegű ablak	nagyobb elhelyezési szabadság
Padlótól mennyezetig üveg	szabad oldalfal / több panel
Hosszú nappali	gyakran több kisebb panel
Két nagy ablak	érdemes két hőleadási pontot vizsgálni
Vastag függöny az ablaknál	ne kerüljön mögé a panel
Kanapé az ablak alatt	másik szabad fal jobb lehet
Kis hálószoba	egy jól elhelyezett panel általában elég
Fürdőszoba	külön IP- és villamos szabályok szerint
Konyha	szabad falszakasz, nem bútorba szorítva

Fűtésüzlet – hogyan választjuk ki a megfelelő helyet?

A készülék kiválasztásakor mi nem csak azt nézzük:

„Hány watt kell?”

Hanem azt is:

hová fér el az adott teljesítményű modell?

Egy:

2000 W-os

készülék fizikai mérete márkánként és konstrukciónként eltérhet.

Lehet:

• magasabb és keskenyebb;

• hosszabb és alacsonyabb.

Ezért egy alacsony ablak alá:

más készülékforma lehet ideális,

mint egy:

keskeny oldalfalra.

Ezért a falméretet is érdemes megadni vásárlás előtt

Ha segítséget kérünk fűtőpanel-választáshoz, hasznos adatok:

• szoba mérete;

• szükséges teljesítmény;

• ablak szélessége;

• ablakpárkány magassága;

• rendelkezésre álló falszakasz;

• bútorok;

• függöny.

Így nem csak:

megfelelő teljesítményű,

hanem:

ténylegesen jól elhelyezhető

készüléket választhatunk.

Elektromos fűtések 2011 óta

A Pelle és Pelle Kft. 2011 óta foglalkozik elektromos fűtési rendszerekkel.

A tapasztalat szerint a jó elektromos fűtéshez három kérdést kell helyesen megválaszolni:

1. Mennyi watt kell?

2. Hová kerüljön?

3. Hogyan szabályozzuk?

Az első kérdésre a:

„Mekkora fűtőpanel kell?”

cikkünk ad részletes választ.

Az elhelyezésnél pedig nem ragaszkodunk vakon ahhoz, hogy:

„minden fűtőtest az ablak alá való”.

Régi, nagy hőveszteségű ablaknál ez:

kiváló elhelyezés lehet.

Korszerű háznál azonban:

másik szabad falszakasz is tökéletesen megfelelő lehet.

A fontos:

jó hőeloszlás + szabad légáramlás + helyes termosztátmérés + gyártói telepítési előírás.

Ha ez a négy feltétel teljesül:

az adott fűtőpanel a lehető legjobban tudja ellátni a feladatát.

---

Gyakran ismételt kérdések – hová kerüljön a fűtőpanel?

Ablak alá kell tenni a fűtőpanelt?

Nem kötelező minden esetben. Régebbi vagy nagyobb hőveszteségű ablaknál az ablak alatti elhelyezés csökkentheti a hideg légáramlást és javíthatja a komfortot. Korszerű, jól szigetelt épületben más szabad falszakasz is megfelelő lehet.

Külső vagy belső falra jobb?

Ha mindkettő alkalmas, gyakran a külső fal jó kiindulópont, mert ott jelentkezik nagyobb hőveszteség. Jó hőszigetelésnél azonban a belső falra szerelt panel is megfelelő lehet.

Miért szokták a radiátort az ablak alá tenni?

A hidegebb ablak mellett lefelé áramló levegőt az alatta lévő fűtőtest felmelegíti, és felfelé irányuló meleg légáramlást hoz létre. Ez mérsékli az ablak környezetében kialakuló hidegérzetet.

Függöny mögé tehető fűtőpanel?

Nem ajánlott. A függöny akadályozhatja a légáramlást, felmelegedhet és a termosztát mérését is megzavarhatja.

Kanapé mögé tehető?

Általában nem ideális. A kanapé akadályozhatja a levegő és a sugárzó hő terjedését, valamint túl meleg környezetet teremthet a beépített termosztát körül.

Mennyi helyet kell hagyni a panel fölött és alatt?

A pontos minimális távolság készüléktípusonként eltér. Mindig a konkrét gyártó telepítési útmutatóját kell követni.

Ablakpárkány alatt lehet?

Igen, ha a készülék fölött és körül megmarad a gyártó által előírt szabad tér, és a párkány nem akadályozza jelentősen a meleg levegő áramlását.

Magasra szerelhető a fűtőpanel?

A hagyományos konvekciós vagy vegyes hőleadású fali fűtőpanelt jellemzően a padló közelében kell elhelyezni. A pontos szerelési magasságot a gyártó határozza meg.

Televízió alá jó?

Nem ez az elsőként választandó hely, mert a felszálló meleg levegő a televíziót is melegítheti. Ha nincs más lehetőség, mindkét készülék gyártói távolsági előírásait ellenőrizni kell.

Szekrénybe beépíthető?

Hagyományos fali fűtőpanel általában nem. Szabad légáramlásra van szüksége, és nem szabad letakarni vagy körbezárni.

Asztal alá lehet tenni?

Csak akkor, ha a konkrét készülék előírt oldalsó, alsó és felső szabad távolságai teljesülnek, és az asztal nem akadályozza a hőleadást.

Miért számít a termosztát miatt is az elhelyezés?

A beépített termosztát a készülék környezetének levegőjéből becsüli a szobahőmérsékletet. Függöny mögött, huzatban vagy más hőforrás mellett ezért pontatlanul szabályozhat.

Közvetlen napsütés zavarhatja?

Igen. Erős napsütés felmelegítheti a készüléket vagy környezetét, így a termosztát a helyiség tényleges átlaghőmérsékleténél magasabb értéket érzékelhet.

Egy nagy vagy két kisebb panel jobb?

Kis, kompakt helyiségben általában egy megfelelő panel elegendő. Nagy, hosszúkás vagy több hideg külső felülettel rendelkező helyiségben két kisebb panel egyenletesebb hőeloszlást adhat azonos összteljesítmény mellett.

A jobb elhelyezés csökkentheti a fogyasztást?

A helyiség alapvető hőveszteségét nem változtatja meg, de jobb komfortot és pontosabb termosztát-szabályozást adhat, így csökkenhet a szükségtelen túlfűtés.

Rossz elhelyezéssel egy 2000 W-os panel is lehet kevés?

A rossz elhelyezés ronthatja a komfortot, de a tényleges teljesítményhiányt nem ez okozza. Ha a helyiség hővesztesége nagyobb 2000 W-nál, megfelelő elhelyezés mellett is nagyobb összteljesítmény szükséges.

Milyen adatokat adjak meg a megfelelő panel és elhelyezés kiválasztásához?

A helyiség méretét, belmagasságát, szigetelését, ablakok helyét és méretét, a rendelkezésre álló falszakaszokat, illetve a bútorozást. Ezekből már a megfelelő teljesítmény mellett a praktikus készülékméret és elhelyezés is kiválasztható.