Utána legalább ennyire fontos:

hogyan állítjuk be a termosztátot.

Egy korszerű elektromos fűtőpanel lehet:

• 500 W;

• 1000 W;

• 1500 W;

• 2000 W

teljesítményű.

A névleges watt azonban csak azt mutatja:

milyen maximális teljesítmény áll rendelkezésre, amikor a készülék fűt.

A tényleges energiafogyasztást nagyban meghatározza:

mennyi ideig engedi működni a termosztát.

Ezért ugyanaz a 2000 W-os fűtőpanel:

• jól programozva;

• megfelelő szobahőmérséklettel;

• távollétkor visszavéve

egészen más használati mintát adhat, mint ha:

folyamatosan magas hőmérsékletre állítjuk.

A termosztát feladata nem az, hogy:

„kevesebb wattal fűtsön”.

Hanem az, hogy:

csak akkor működtesse a fűtést, amikor arra valóban szükség van.

Hogyan működik egy elektromos fűtőpanel termosztátja?

Vegyünk egy:

1500 W-os elektromos fűtőpanelt.

A termosztáton beállítjuk:

21 °C.

Ha a helyiség ennél hidegebb:

a készülék fűteni kezd.

Amikor a kívánt hőmérsékletet eléri vagy a szabályozási algoritmus szerint már nincs szükség további fűtésre:

kikapcsolja a fűtőelemet.

Amikor a helyiség ismét lehűl:

újra bekapcsol.

Ez a termosztatikus szabályozás alapja.

Mit jelent ez a fogyasztás szempontjából?

Ha egy:

2000 W-os panel

egy órán keresztül folyamatosan működik:

2 kW × 1 h =

2 kWh.

Ha ugyanebben az órában a termosztát miatt csak:

15 percet

működik:

2 kW × 0,25 h =

0,5 kWh.

Ezért a névleges:

2000 W

önmagában nem mondja meg:

mennyi lesz a napi vagy havi fogyasztás.

Ehhez tudnunk kell:

mennyi ideig fűt ténylegesen.

Ha 30 °C-ra állítom, gyorsabban fűt fel?

Általában nem.

Ez az egyik leggyakoribb félreértés.

Tegyük fel:

van egy:

1500 W-os fűtőpanel.

A szobában:

17 °C van.

Mi:

21 °C-ot szeretnénk.

Ha a termosztátot:

21 °C-ra állítjuk,

a panel:

1500 W-tal fűt,

amíg szükséges.

Ha:

30 °C-ra állítjuk,

a panel továbbra is:

1500 W-tal fűt.

Nem lesz:

• 2000;

• 2500;

• 3000 W-os.

A különbség az, hogy:

nem áll le 21 °C környékén,

hanem tovább próbál fűteni a magasabb beállított érték felé.

A termosztát nem gázpedál

Ez egy jó egyszerű hasonlat.

Sokan úgy gondolnak rá, mintha:

18 °C = kis teljesítmény

és:

30 °C = maximális teljesítmény

lenne.

Egy tipikus elektromos fűtőpanelnél ez nem így működik.

A termosztát:

célhőmérsékletet kap.

A panel fűtőeleme pedig bekapcsolt állapotban:

a saját névleges teljesítményével működik.

Ezért ha 21 °C-ot szeretnénk:

állítsuk 21 °C-ra.

Nem kell először 30 °C-ra tenni.

Akkor mit csinál egy korszerű elektronikus termosztát?

Nem feltétlenül egyszerű:

„20,9 °C – bekapcsol, 21,1 °C – kikapcsol”

módon működik.

Modelltől függően használhat:

• elektronikus hiszterézist;

• időarányos szabályozást;

• adaptív vezérlést;

• tanult felfűtési időt.

A cél:

minél kisebb hőmérséklet-ingadozással tartani a kívánt komfortot.

Ezért egy modern termosztát működése:

nem mindig követhető pusztán abból, hogy éppen világít-e a fűtésjelző.

Mi az a hiszterézis?

Egyszerű termosztátnál szükség van:

bizonyos kapcsolási tartományra.

Ha pontosan 21,000 °C-nál folyamatosan:

• be;

• ki;

• be;

• ki

kapcsolna,

a rendszer:

szükségtelenül sűrűn kapcsolgatna.

Ezért például lehet egy kisebb:

hőmérsékleti kapcsolási tartomány.

A pontos működés:

termosztátfüggő.

A korszerű elektronikus vezérlés ennél összetettebb algoritmust is használhat.

Normális, ha a fűtőpanel ki-be kapcsol?

Igen.

Ez a termosztát feladata.

Ha a helyiség már:

elérte a beállított hőmérsékletet,

a készüléknek:

nem kell folyamatosan fűtenie.

Ezért az:

„A panel állandóan kikapcsol, biztos rossz”

panasz sok esetben:

teljesen normális termosztatikus működést ír le.

A problémát inkább akkor kell keresni, ha:

• a szoba hideg marad;

• a panel alig fűt;

• indokolatlanul hamar leáll;

• jelentősen eltér a valós és kijelzett hőmérséklet.

Milyen hőmérsékletre állítsuk a fűtőpanelt?

Nincs mindenkinek egyetlen helyes érték.

Kiindulásként gyakran:

20–22 °C

közötti nappali komfort megfelelő.

De ez függ:

• egyéni komforttól;

• ruházattól;

• páratartalomtól;

• falak és ablakok felületi hőmérsékletétől;

• helyiség használatától.

A fontosabb alapelv:

ne állítsunk magasabb hőmérsékletet annál, amit valóban kellemesnek érzünk.

Miért számít ennyit akár 1–2 °C is?

Minél nagyobb a:

belső és külső hőmérséklet különbsége,

annál nagyobb:

az épület hővesztesége.

Ha kint például:

0 °C,

bent pedig:

20 °C,

20 °C a különbség.

Ha bent:

24 °C,

akkor már:

24 °C.

A falakon, ablakokon és légcserén keresztül távozó hő:

ennek megfelelően nagyobb.

Ezért a termosztáton beállított:

szükségtelenül magas szobahőmérséklet

közvetlenül növeli a fűtési igényt.

Nappaliban mennyi legyen?

Gyakori kiindulás:

20–22 °C.

Ha:

21 °C-on

kellemes a komfort:

nincs értelme 23–24 °C-ra állítani.

Fontos azonban, hogy hideg:

• ablakok;

• falak

mellett ugyanaz a levegőhőmérséklet:

hűvösebbnek érződhet.

Ilyenkor a megoldás nem feltétlenül:

még magasabb termosztátérték,

hanem lehet:

• jobb panel-elhelyezés;

• hőszigetelés;

• nyílászáró-probléma javítása.

Hálószobában?

Sokan kellemesebbnek érzik:

kissé hűvösebben.

Ezért például:

18–20 °C

közötti beállítás is megfelelő lehet.

Nem kell egy teljes lakás minden helyiségét:

ugyanarra a hőmérsékletre

fűteni.

Ez az elektromos panelek egyik nagy előnye:

minden szobának lehet saját termosztátja.

Fürdőszobában?

Ott általában:

magasabb komfort-hőmérséklet

kellemes.

Például:

22–24 °C

is indokolt lehet használat közben.

De nem feltétlenül szükséges:

egész nap 24 °C-on

tartani egy olyan fürdőszobát, amelyet:

• reggel;

• este

használunk intenzíven.

Itt a:

heti időprogram

különösen hasznos.

Mi az a komfort mód?

A legtöbb programozható elektromos fűtőpanelnél a:

komfort

az a hőmérséklet, amelyet:

akkor szeretnénk, amikor használjuk a helyiséget.

Például:

nappali:

21 °C.

Fürdő:

23 °C.

Dolgozó:

21,5 °C.

Ez lesz:

a normál használati célérték.

Mi az ECO mód?

Az ECO:

csökkentett hőmérsékletű üzem.

Például:

komfort:

21 °C.

ECO:

18 °C.

A pontos működés terméktől függhet:

• egyes készülékeken külön ECO-hőmérséklet állítható;

• más készülék meghatározott csökkentést alkalmaz a komfortértékhez képest.

Ezért mindig:

a konkrét készülék működését

kell ellenőrizni.

Mikor használjuk az ECO módot?

Például:

• munkaidőben üres lakás;

• éjszaka a nappaliban;

• ritkán használt vendégszobában;

• néhány órás távollétnél.

A cél:

ne tartsunk teljes komfort-hőmérsékletet ott, ahol nincs rá szükség.

ECO módban teljesen kihűljön a lakás?

Általában:

nem ez a cél.

A nagyon nagy visszahűtés után:

• hosszabb a visszafűtés;

• hidegebbek a falak és berendezések;

• romolhat az átmeneti komfort.

A célszerű visszavétel függ:

az épület hőtároló tömegétől és a távollét hosszától.

Néhány órára általában:

mérsékelt csökkentés

logikusabb, mint a teljes kikapcsolás.

Éjszakára hány fokkal vegyük vissza?

Erre nincs univerzális:

„pontosan 3 °C”

szabály.

Egy könnyűszerkezetes, gyorsan reagáló épület:

másképp viselkedik,

mint egy:

• vastag téglafalú;

• nagy hőtároló tömegű

ház.

Kiindulásnak például:

1–3 °C-os visszavétel

kipróbálható.

Majd nézzük meg:

• reggeli komfort;

• felfűtési idő;

• tényleges fogyasztás.

Nem fogyaszt többet a visszafűtés, mint ha egész éjjel melegen tartanánk?

Ez gyakori tévhit.

Amikor alacsonyabb:

a belső hőmérséklet,

kisebb a:

külső és belső hőmérséklet különbsége.

Ez idő alatt:

kisebb a hőveszteség.

A reggeli visszafűtés természetesen energiát igényel,

de:

nem azért „büntet” a rendszer, mert újra fel kell fűteni.

Az, hogy mekkora visszavétel praktikus:

komfort- és épületfüggő.

Rövid távollétnél érdemes teljesen kikapcsolni?

Általában:

nem feltétlenül.

Ha csak:

1–2 órára

megyünk el,

sok épületben a teljes kikapcsolás:

kevés értelmes előnyt ad.

Az ECO vagy kisebb:

hőmérséklet-csökkentés

praktikusabb lehet.

Egész nap nincs otthon senki?

Itt már sokkal értelmesebb:

időprogramot használni.

Például:

06:00–08:00

21 °C.

08:00–16:00

18 °C.

16:00–22:30

21 °C.

22:30–06:00

19 °C.

Ez csak:

példa.

A jó program:

a család tényleges napirendjét követi.

A heti program egyik legnagyobb előnye, hogy nem kell állandóan állítgatni

A korszerű fűtőpanelek jelentős része:

heti programozással

rendelkezik.

Ez azt jelenti, hogy külön beállíthatjuk:

• hétköznap;

• hétvége;

vagy modelltől függően akár:

minden nap egyedi időszakait.

A termosztát ezután:

automatikusan vált

komfort és csökkentett hőmérséklet között.

Hétköznap és hétvégén ne feltétlenül ugyanaz legyen

Ha hétfőtől péntekig:

08:00–16:00 között senki nincs otthon,

de hétvégén:

egész nap használjuk a lakást,

akkor egyetlen:

minden nap azonos program

nem optimális.

Egy jó heti termosztát éppen ezt:

tudja kezelni.

Példa nappali heti programra

Hétköznap

06:00–08:00 → 21 °C

08:00–16:00 → 18 °C

16:00–22:30 → 21 °C

22:30–06:00 → 19 °C

Hétvége

07:30–23:00 → 21 °C

23:00–07:30 → 19 °C

Ez:

csak kiindulópont.

Ha valaki home office-ban dolgozik:

teljesen más program kell.

Példa hálószobára

Nem szükséges:

délután 21 °C-on

tartani.

Például:

18:00–22:00 → 19 °C

22:00–07:00 → 18–19 °C

napközben → 16–18 °C, az épület és igény szerint.

Itt a:

helyiségenkénti vezérlés

nagy előnyt ad.

Példa fürdőszobára

Reggel:

05:30 → elkezd felfűteni.

06:30–08:00 → magasabb komfort.

Napközben:

csökkentett érték.

Este:

17:30 → újra felfűt.

18:30–22:00 → komfort.

Így nem kell:

24 órán át magas fürdőszobai hőmérsékletet tartani.

Mikor kezdjen el fűteni a program?

Nem feltétlenül akkor:

amikor felkelünk.

Ha azt szeretnénk, hogy:

07:00-ra 21 °C

legyen,

a fűtést:

korábban

kell elindítani.

Hogy mennyivel:

• panel teljesítményétől;

• épület hőveszteségétől;

• hőtároló tömegtől;

• kiindulási hőmérséklettől

függ.

Mi az adaptív vagy előrelátó felfűtés?

Egyes korszerű vezérlők:

megtanulhatják vagy kiszámíthatják,

mennyi idő kell a helyiség:

kívánt időpontra történő felfűtéséhez.

Ha például azt kérjük:

„07:00-kor legyen 21 °C”,

a készülék:

nem feltétlenül 07:00-kor kapcsol be.

Lehet, hogy:

már 06:20-kor elindul.

Enyhébb napon:

később.

Hidegebb napon:

korábban.

A funkció neve és működése:

gyártónként eltér.

Mi az ablaknyitás-érzékelés?

Sok korszerű fűtőpanel képes:

hirtelen hőmérséklet-esésből

arra következtetni, hogy:

ablakot nyitottunk.

Ilyenkor:

• ideiglenesen leállíthatja;

• csökkentheti

a fűtést.

Ennek célja:

ne fűtsük teljes teljesítménnyel a nyitott ablakon keresztül a külvilágot.

Az ablaknyitás-érzékelő tényleges ablakkapcsoló?

Nem feltétlenül.

A legtöbb ilyen panelben nincs:

mágneses érzékelő az ablakon.

A termosztát:

a mért hőmérséklet gyors változásából

következtet az ablaknyitásra.

Ezért a működés:

• huzattól;

• panel helyétől;

• szoba méretétől

is függhet.

Érdemes bekapcsolni?

Általában:

igen,

ha rendszeresen:

• intenzíven szellőztetünk;

• elfelejtjük manuálisan visszavenni a fűtést.

De ne úgy gondoljunk rá:

mint tökéletes biztonsági rendszerre.

A legjobb továbbra is:

rövid, intenzív szellőztetés,

és ne hagyjuk hosszú ideig bukóra nyitva az ablakot teljes komfortfűtés mellett.

Mi a fagyvédelmi mód?

A fagyvédelem:

alacsony minimum-hőmérséklet tartását

jelenti.

Tipikus felhasználás:

• nyaraló;

• üres lakás;

• ritkán használt szoba;

• hosszabb téli távollét.

Nem cél:

normál lakókomfort.

A cél:

ne hűljön veszélyesen alacsony hőmérsékletre az épület.

Hány fok a fagyvédelmi mód?

Ez:

készülékfüggő.

Sok elektromos készüléknél:

körülbelül 7 °C

körüli gyári fagyvédelmi értékkel találkozhatunk,

de nem minden modellen ugyanaz.

A konkrét:

használati útmutató

az elsődleges.

Nyaralóban elég a fagyvédelem?

Attól függ:

mi a cél.

Ha csak:

• fagykár elkerülése;

• épület minimális temperálása

a feladat:

lehet.

Ha azonban:

• érzékeny vízvezeték;

• párásodás;

• penészkockázat;

• különleges épületszerkezet

van,

magasabb:

temperáló hőmérséklet

lehet indokolt.

Ez már nem pusztán termosztátkérdés.

Mire jó a WiFi egy fűtőpanelen?

A WiFi:

nem teszi energiatakarékosabbá magát a fűtőelemet.

Egy:

1500 W-os WiFi-s panel

ugyanúgy:

1500 W névleges teljesítményű.

A WiFi előnye az, hogy:

jobban tudjuk szabályozni, mikor működjön.

Például:

• távoli hőmérséklet-váltás;

• heti program módosítása;

• nyaraló előfűtése;

• több helyiség kezelése;

• távollét mód;

• egyes rendszereknél fogyasztási információk.

A megtakarítás:

a jobb vezérlésből jöhet.

Mikor különösen hasznos a WiFi?

Nyaraló

Otthonról:

bekapcsoljuk érkezés előtt.

Változó munkarend

Nem kell fix:

hétfő–péntek 8–16

programhoz ragaszkodni.

Több fűtött szoba

Egy alkalmazásból:

látjuk és állítjuk a zónákat.

Hosszabb távollét

Nem kell minden termosztátot:

egyesével végigjárni.

Mikor felesleges a WiFi?

Ha:

• mindig azonos időpontban vagyunk otthon;

• ritkán változtatunk beállítást;

• egyszerű heti program teljesen megfelelő;

akkor egy jó:

programozható elektronikus termosztát

önmagában is tökéletes lehet.

Nem az a cél:

mindenáron okoseszközt vásárolni.

Hanem:

olyan szabályozást, amit ténylegesen használni fogunk.

WiFi nélkül nem működik a fűtőpanel?

Ez:

termékfüggő,

de a normál korszerű fűtőpanelek helyi termosztatikus működése általában:

nem attól függ, hogy éppen van-e internet.

A WiFi:

• távoli elérés;

• alkalmazás;

• felhőfunkciók

miatt szükséges.

Vásárlás előtt azonban:

érdemes ellenőrizni,

mi történik:

• internetkimaradás;

• routercsere;

• felhőszolgáltatás kimaradása

esetén.

Ez különösen:

nyaralónál

fontos kérdés.

Több WiFi-s panel egy szobában?

Ha a gyártói rendszer támogatja:

egy közös helyiségbe vagy zónába

rendezhetők.

Ez különösen jó:

két vagy több paneles nappaliban.

Nem kell:

• panel 1;

• panel 2;

• panel 3

programját külön-külön állítgatni.

A pontos működés:

gyártónként eltér.

Mit jelent a jelenlétérzékelés?

Egyes magasabb felszereltségű készülékek:

érzékelhetik a helyiség használatát,

és ehhez igazíthatják:

a komfortprogramot.

Ha hosszabb ideig nincs jelenlét:

csökkenthetik a hőmérsékletet.

Visszatéréskor:

visszaállhat a komfort.

Ez szintén:

nem az elektromos fűtőelem „jobb hatásfoka”,

hanem:

intelligensebb szabályozás.

Melyik takarít meg többet: WiFi vagy jelenlétérzékelő?

Nincs univerzális válasz.

Ha a napirendünk:

teljesen kiszámítható,

egy heti program:

kiválóan működik.

Ha nagyon változó:

a jelenlétérzékelés vagy távoli vezérlés

hasznosabb lehet.

Az a funkció takarít meg energiát:

amely ténylegesen megakadályozza a szükségtelen fűtést.

Mi a gyermekzár?

Sok digitális termosztátnál:

a kezelőfelület lezárható.

Ez:

• gyerekszoba;

• közösségi helyiség;

• apartman;

• iroda

esetén hasznos.

Megakadályozza:

a véletlen vagy szándékos beállításmódosítást.

Nem energiatakarékossági funkció önmagában,

de:

segít megtartani az előre beállított programot.

Mi az a termosztát-kalibráció?

Előfordulhat, hogy:

a panel kijelzője:

21 °C-ot mutat,

miközben a szoba másik pontján elhelyezett jó hőmérő:

22 °C-ot.

Ennek oka lehet:

• termosztát helye;

• fal hőmérséklete;

• légáramlás;

• készülék saját hője.

Egyes termosztátoknál:

korrekciós érték

állítható be.

Mikor kalibráljunk?

Ne azonnal:

az első tíz perc után.

Helyezzünk egy megbízható hőmérőt:

a szoba használati zónájába,

ne közvetlenül:

• panel fölé;

• ablakba;

• napsütésbe;

• hideg falra.

Várjunk:

stabil állapotot.

Ha rendszeresen:

ugyanolyan irányú eltérés

van,

és a készülék támogatja:

finom kalibráció végezhető.

A kalibráció nem javítja meg a rossz elhelyezést

Ha a panel:

• függöny mögött;

• kanapé mögött;

• huzatos ajtó mellett

van,

és emiatt rosszul mér:

ne ±3 °C-os korrekcióval próbáljuk elfedni a problémát.

Először:

az elhelyezést javítsuk.

A kalibráció:

kis rendszeres eltérések finomhangolására való.

Miért mutat mást a fűtőpanel, mint az asztali hőmérő?

Mert:

nem ugyanazon a helyen mérnek.

A szobában egyszerre lehet:

• 20,5 °C a padló közelében;

• 21,5 °C középmagasságban;

• 22 °C másik falnál.

A fűtőpanel termosztátja:

a saját környezetét érzékeli.

Az asztali hőmérő:

a sajátját.

1 °C körüli különbség:

nem feltétlenül hiba.

A lényeg:

milyen a tényleges komfort.

Miért áll le túl hamar a panel?

Gyakori okok:

• függöny mögött van;

• bútor akadályozza a légáramlást;

• más hőforrás melegíti;

• közvetlen napsütés éri;

• ECO mód aktív;

• heti program más célhőmérsékletre váltott;

• ablaknyitás-funkció aktiválódott;

• rosszul kalibrált a termosztát.

És természetesen:

készülékhiba is lehetséges.

De először:

a beállításokat ellenőrizzük.

Miért megy szinte folyamatosan?

Ez is lehet teljesen normális.

Ha kint:

nagyon hideg van,

és a helyiség hővesztesége:

közel van a fűtőpanel maximális teljesítményéhez,

a készülék:

hosszú ideig működhet.

Ha azonban:

• folyamatosan megy;

• mégsem éri el a beállított hőmérsékletet,

akkor valószínűleg:

kevés a fűtési teljesítmény,

vagy:

túl nagy a helyiség hővesztesége.

Ilyenkor nem a termosztátot kell:

egyre magasabbra állítani.

21 °C-ra van állítva, de csak 19 °C van – miért?

Lehetséges:

alulméretezett panel.

Például:

a helyiségnek:

1500 W

kellene,

de:

1000 W-os panel van benne.

A készülék:

100%-ban működik,

de nem képes:

a hiányzó 500 W-ot előállítani.

Megoldás:

• nagyobb összteljesítmény;

• második panel;

• hőveszteség csökkentése.

Nem:

30 °C-ra állítani az 1000 W-os panelt.

Mit állítsunk be, ha két panel van ugyanabban a szobában?

Általában:

azonos komfort-hőmérsékletet.

Például:

mindkettő:

21 °C.

Ezután a két panel:

saját környezetének megfelelő ideig működik.

A hidegebb ablakoldali:

többet.

A belső oldali:

kevesebbet.

Ez természetes.

Két panelnél lehet külön ECO-program?

Lehet,

de egyetlen helyiségben:

gyakran nincs értelme nagyon eltérő programot használni.

Ha az egyik:

21 °C,

a másik:

17 °C,

az első fogja:

a fűtési feladat nagy részét

átvenni.

Ha közös helyiséget fűtenek:

összehangolt programot használjunk.

Külön helyiségekben viszont teljesen más program legyen

Például:

nappali

21 °C este.

hálószoba

18–19 °C.

dolgozó

21 °C munkaidőben.

vendégszoba

16–18 °C, amikor nincs használatban.

Ez:

az elektromos zónafűtés egyik legnagyobb előnye.

Nem kell:

minden szobát ugyanarra a hőmérsékletre

fűteni.

Hogyan használjuk gazdaságosan a fűtőpanel termosztátját?

A lényeg néhány pontban:

1. Ne állítsuk magasabbra, mint amilyen komfortot szeretnénk

21 °C kell?

21 °C-ra állítsuk.

2. Használjuk a heti programot

Ne fűtsük teljes komforton:

az üres lakást.

3. Éjszakára és távollétkor mérsékelten vegyük vissza

Nem feltétlenül kell:

teljesen kikapcsolni.

4. Használjuk a zónaszabályozást

A háló:

ne legyen automatikusan olyan meleg, mint a nappali.

5. Engedjük működni a termosztátot

A normál ki-be kapcsolás:

nem hiba.

6. Ne takarjuk el a panelt

A rossz termosztátmérés:

felesleges energiafelhasználáshoz vagy rossz komforthoz vezethet.

Egy egyszerű „jó alapbeállítás” lakásra

Például:

Helyiség	Használatkor	Távollét / éjszaka
Nappali	20–22 °C	18–19 °C
Hálószoba	18–20 °C	17–19 °C
Dolgozó	20–22 °C	17–18 °C
Fürdőszoba	22–24 °C	18–20 °C
Ritkán használt szoba	18–20 °C	15–18 °C

Ez:

nem kötelező hőmérsékleti szabály.

Kiindulópont.

A tényleges értéket:

komfort és épület alapján

állítsuk be.

Ne változtassunk naponta tízszer mindent

Ha minden órában:

• 20;

• 24;

• 18;

• 22 °C

között állítgatjuk,

nehezebb:

kiismerni a rendszer valódi működését.

Inkább készítsünk:

egyszerű programot,

majd használjuk:

néhány napig.

Ezután finomítsunk:

• fél vagy egy fokot;

• időzítést;

• ECO-időszakot.

Így gyorsan megtalálható:

a saját lakás optimális beállítása.

A termosztát nem tudja megoldani a rossz hőszigetelést

Ha egy szoba:

nagyon gyorsan kihűl,

a heti program:

nem szünteti meg a hőveszteséget.

Ha:

• rossz ablak;

• szigeteletlen födém;

• jelentős légszivárgás

van,

a legjobb termosztát is:

csak pontosabban fogja kapcsolni a fűtést.

A hosszú távú megoldás:

a hőveszteség csökkentése.

A termosztát nem pótolja a hiányzó wattot sem

Ugyanilyen fontos.

Ha:

2000 W

kellene,

de csak:

1000 W

van telepítve,

sem:

• WiFi;

• adaptív program;

• ECO;

• okostelefon

nem képes:

plusz 1000 W hőteljesítményt létrehozni.

Ezért előbb:

megfelelő méretezés,

utána:

megfelelő szabályozás.

És a rossz panelhelyet sem javítja ki

Ha a termosztát:

függöny mögötti 24 °C-ot

mér,

miközben a nappali közepén:

20 °C van,

a szoftver:

rossz mérési adatból dolgozik.

Ezért a három alappillér:

helyes méretezés;

helyes elhelyezés;

helyes termosztátbeállítás.

Ezek együtt működnek.

Milyen termosztátot válasszunk új fűtőpanelnél?

A legegyszerűbb:

mechanikus termosztát

ma már főfűtéshez ritkán lenne az első választásunk.

Korszerű elektromos főfűtéshez legalább:

pontos elektronikus termosztátot

érdemes választani.

Még jobb:

heti programozással.

És ha ténylegesen kihasználjuk:

WiFi / távoli vezérlés

is hasznos lehet.

Mely funkciókat tartjuk valóban hasznosnak?

Elektronikus termosztát

Alap.

Heti program

Nagyon hasznos.

ECO mód

Praktikus.

Fagyvédelem

Nyaralónál és távollétnél hasznos.

Nyitott ablak érzékelése

Jó kiegészítés.

WiFi

Változó napirendnél és több helyiségnél nagyon kényelmes.

Jelenlétérzékelés

Változó használatú helyiségben érdekes.

Nem attól lesz jó egy fűtőpanel:

hogy húsz funkció szerepel a dobozán.

Hanem attól:

hogy a valóban hasznos funkciókat használjuk.

Atlantic, Adax, Glamox, Thermor – ugyanúgy működik mindegyik termosztát?

Nem.

Az alapelv azonos:

helyiséghőmérséklet szabályozása.

De a funkciók eltérhetnek.

A Fűtésüzlet jelenlegi választékában vannak:

• egyszerű elektronikus termosztátos;

• heti programozható;

• WiFi-s;

• nyitott ablak érzékelésű;

• fejlettebb automatikus funkciókat kínáló

készülékek.

Ezért vásárláskor ne csak azt nézzük:

„1000 W.”

Hanem:

milyen termosztát tartozik hozzá?

Egy olcsóbb és egy drágább 1000 W-os fűtőpanel között ezért lehet jelentős különbség

Mindkettő:

1000 W

maximális fűtési teljesítményt adhat.

De különbség lehet:

• szabályozási pontosság;

• heti program;

• WiFi;

• nyitott ablak funkció;

• jelenlétérzékelés;

• kezelhetőség;

• hőleadási mód;

• kialakítás;

• garancia.

A jobb szabályozás:

nem állít elő több hőt ugyanabból az áramból.

Hanem:

segít kevesebb szükségtelen hőt előállítani.

Ez nagyon fontos különbség.

Fűtésüzlet – hogyan állítanánk be egy új rendszert?

Mi nem kezdenénk:

bonyolult percre pontos programmal.

Elsőként:

1. beállítanánk a kívánt komfort-hőmérsékletet;

2. ellenőriznénk, hogy a panel megfelelően van-e méretezve;

3. néhány nap alatt ellenőriznénk a szobahőmérsékletet;

4. ezután készítenénk heti programot;

5. végül finomítanánk az ECO-hőmérsékletet és az időpontokat.

Ez sokkal jobb:

mint az első este minden funkciót egyszerre bekapcsolni,

majd nem tudni:

miért viselkedik úgy a készülék, ahogy.

Elektromos fűtések 2011 óta

A Pelle és Pelle Kft. 2011 óta foglalkozik elektromos fűtési rendszerekkel.

A fűtőpanel helyes használatát három egyszerű kérdésre vezetjük vissza:

Mennyi watt kell?

Erről szól:

„Mekkora fűtőpanel kell?”

Hová kerüljön?

Erről:

„Hová kerüljön a fűtőpanel?”

Mikor és milyen hőmérsékletre fűtsön?

Erre ad választ:

a termosztát.

A legjobb termosztátbeállítás nem az:

amelyik a legalacsonyabb számot mutatja,

és nem is az:

amelyik a legtöbb okosfunkciót használja.

Hanem az, amelyik:

akkor biztosít komfortot, amikor arra szükségünk van, és visszaveszi a fűtést, amikor nincs.

Ez az elektromos fűtés:

egyszerű, helyiségenkénti szabályozhatóságának egyik legnagyobb előnye.

---

Gyakran ismételt kérdések – fűtőpanel termosztát beállítása

Hány fokra állítsam a fűtőpanelt?

Lakóhelyiségben gyakran 20–22 °C jó kiindulópont. Hálószobában sokan ennél alacsonyabb, fürdőszobában magasabb hőmérsékletet szeretnek. A megfelelő érték az egyéni komforttól és az épülettől függ.

Ha 30 °C-ra állítom, gyorsabban felfűt?

Egy hagyományos elektromos fűtőpanel általában nem. Egy 1500 W-os panel 21 és 30 °C-os célértéknél is ugyanazzal a maximális névleges teljesítménnyel fűt; a magasabb beállítás csak azt eredményezi, hogy tovább működik.

Normális, hogy a fűtőpanel folyamatosan ki-be kapcsol?

Igen. A termosztát éppen ezzel tartja a kívánt hőmérsékletet. A ki-be kapcsolás önmagában nem hibajelenség.

Mi az ECO mód?

Csökkentett hőmérsékletű üzem, amely távollétkor vagy éjszaka használható. A pontos ECO-hőmérséklet vagy csökkentés készüléktől függ.

Éjszakára teljesen kikapcsoljam?

Általában nem szükséges. Sok esetben praktikusabb néhány fokkal visszavenni a hőmérsékletet, majd reggel visszaállítani a komfortértéket.

Többet fogyaszt a reggeli visszafűtés, mint ha egész éjjel melegen tartanám?

Nem általánosan. Az alacsonyabb belső hőmérséklet idején kisebb a ház hővesztesége. A megfelelő éjszakai visszavétel mértéke azonban az épület hőtárolásától és a kívánt komforttól függ.

Mire jó a heti program?

Automatikusan csökkentheti a hőmérsékletet akkor, amikor nincs otthon senki vagy nincs szükség teljes komfortra, majd a használati időre visszaállíthatja a kívánt értéket.

Mire jó az ablaknyitás-érzékelés?

Sok termosztát hirtelen hőmérséklet-csökkenés alapján felismerheti a szellőztetést, és ideiglenesen leállíthatja a fűtést, hogy ne fűtsön feleslegesen a nyitott ablak mellett.

Mire jó a WiFi?

Távolról módosítható a hőmérséklet és a program, több helyiség kezelhető, nyaraló előfűthető vagy távolléti mód kapcsolható. Maga a WiFi nem növeli a fűtőelem hatásfokát.

WiFi-s fűtőpanel kevesebbet fogyaszt?

Nem önmagában. A megtakarítás abból jöhet, hogy pontosabban tudjuk szabályozni, mikor van szükség fűtésre, és mikor nincs.

Mi az a fagyvédelmi mód?

Alacsony minimum-hőmérsékletet tartó üzem, amely hosszabb távollét vagy nyaraló esetén segít megakadályozni a túlzott lehűlést. A pontos beállítás készüléktől függ.

Miért mutat mást a fűtőpanel és a szobahőmérő?

Mert nem ugyanazon a helyen mérnek. A padló közelében, külső falnál és a szoba közepén eltérő hőmérséklet lehet. Kis eltérés nem feltétlenül jelent termosztáthibát.

Kalibrálható a termosztát?

Egyes elektronikus termosztátok igen. A kalibráció kis, állandó mérési eltérés korrigálására használható, nem rossz panel-elhelyezés elfedésére.

Miért áll le túl hamar a fűtőpanel?

Okozhatja függöny, bútor, közvetlen napsütés, más hőforrás, ECO-program vagy nyitott ablak funkció is. Ha a panel rossz helyen érzékeli a hőmérsékletet, a termosztát korábban kikapcsolhat.

Miért megy egész nap a panel?

Hideg időben ez normális lehet, ha a helyiség hővesztesége közel van a panel teljesítményéhez. Ha viszont folyamatos működés mellett sem éri el a kívánt hőmérsékletet, érdemes ellenőrizni a méretezést.

21 °C-ra van állítva, de csak 19 °C van. Emeljem 25 °C-ra?

Ha a panel már folyamatosan fűt, a magasabb termosztátérték nem növeli a névleges teljesítményét. Ilyenkor inkább a fűtőpanel méretezését, hőveszteséget és termosztát elhelyezését kell ellenőrizni.

Két panel esetén ugyanazt a hőmérsékletet állítsam be?

Egyetlen helyiségben általában igen. Így a hidegebb területen lévő készülék hosszabb ideig működhet, a melegebb területen lévő pedig hamarabb kikapcsol.

Mi a legfontosabb beállítás a gazdaságos használathoz?

Ne fűtsünk magasabb hőmérsékletre és hosszabb ideig, mint amire ténylegesen szükségünk van.

Ehhez használjuk a pontos elektronikus termosztátot, a helyiségenkénti szabályozást és – ha illeszkedik az életvitelünkhöz – a heti programot vagy WiFi-s vezérlést.