Elektromos fűtés fogyasztása
Elektromos fűtések fogyasztása, a fogyasztást meghatározó tényezők
Ha tudjuk azt, hogy mennyi energiát kell egy adott helyiségbe pótolnunk ahhoz, hogy szinten tudjuk tartani a helyiség hőmérsékletét, pontosan tudnánk a fogyasztást is. Ezt még egy energetikai számítás is nehezen találja el, hiszen a körülmények minden évben változnak, tekintsük például az idei (2022) igen meleg fűtésidényt az előző évihez képest.
Milyen tényezőket kell figyelembe venni a fogyasztás számításánál?
- Hány fokon használjuk a termosztátot: az már köztudatban van, hogy 1 C fok változtatás a termosztáton kb.5- 6% fogyasztásváltozást okoz, azaz ha 20 fok helyett 25 C fokon szeretünk élni, máris 30% a többletünk.
- Épület hőszigetelési tulajdonságai: Sokan úgy gondolják, hogy elég a becsléshez a lakás nagysága, de ugye egy ugyanolyan alapterületű vályog vagy kőház fűtésrendszere (mindegy, hogy milyen fűtés) többszörösét is fogyaszthatja egy mai korszerű, 30 cm fal + 15-20 cm hőszigeteléssel rendelkező házénak...
- Kinti hőmérséklet: Minél hidegebb van kinn, annál nagyobb a külső és a belső hőmérséklet különbsége, és egyre több energiát kell bevinni ahhoz, hogy a belső beállított hőmérséklet szinten maradjon.
- Szomszédok hatása (ha van) : Társasházban egyik legjobban befolyásoló tényező lehet, hogy mennyire van körbefűtve az adott lakás.
- Kültérrel érintkező falak száma: Az sem mindegy, hogy az adott helyiségben hány fal érintkezik közvetlenül a környezettel közvetlenül, pl. egy 2 vagy 3 külső fallal rendelkező sarokszoba fogyasztása és teljesítmény igénye 30-40%-al is nagyobb lehet az egyhez képest.
Ennyi ismeretlennel nem lehet pontos eredményt mondani! (Sokszor mondom vásárlóinknak a jól ismert kérdés feltételekor, hogy nem tudjuk pontosan megmondani, még kb. is nehezen. Próbálja meg pl. egy gázkazánokkal foglalkozó üzletben feltenni a kérdést, még közelítőleg sem kap választ!!)
Látható, hogy a fogyasztás nem az adott készüléktől függ elsősorban, hanem a körülményektől, azaz az adott helyiség hőveszteségétől.
Elektromos fűtőtestek fogyasztása tapasztalatok alapján
A sokéves tapasztalat, a vásárlói visszajelzések (és számítások is) azt mutatják, hogy egy helyesen méretezett elektromos fűtőpanel effektíven napi 6-8 órát működik a külső hőmérséklet függvényében, azaz a fogyasztáshoz ebből kell kiindulni.
Miért is ennyi a működési idő?
Tudni kell, hogy egy helyiség fűtési teljesítmény igényét a "legrosszabb" állapotra határozzuk meg, azaz külső - 15 C fokra és belső 22 C fokra. Tehát a maximális teljesítmény arra kell, hogy a fűtőtest ilyenkor is fel tudja melegíteni a szobát megfelelően, azaz maradéktalanul tudja pótolni a hőveszteséget. Így értelemszerű, hogy mikor kinn enyhébb idő van - vagy a teljesítmény túlméretezett - , a fűtőtest nem működik mindig, enyhe időben alig megy a fűtőegység.
Mivel általában az elektromos fűtőtestek (konvektor, fűtőpanel) nem teljesítmény vezéreltek, azaz ha működnek, akkor a teljes teljesítménnyel fűtenek, így szükséges a ki- bekapcsolás, a megfelelő működési szünet.
Ezt a működést teljes mértékben a termosztát irányítja, így annak az érzékenységétől is függ, hogy mikor mennyit tartja bekapcsolva a fűtőbetétet, vagyis milyen a hiszterézise!
Azaz mennyivel engedi túlfűteni és mennyivel a beállított hőmérséklet alatt indítja újra a fűtőtestet. Magyarul: egy átlagos érzékenységű elektromos fűtőtest például 22 C fokra állításnál 21,5 fok alatt kapcsol be és 22,5 fok elérése után kapcsol ki. Az adott fűtőpanel fogyasztása egyébként nagymértékben függ a termosztát pontosságától, azaz az a jó, ha a hiszterézis minél kisebb, minél pontosabban tartja a beállított hőfok környékén a szobahőmérsékletet. A hőérzetünk, komfortérzetünk is ilyenkor a jó! Gondoljuk csak el, mennyire kellemetlen lenne, ha a szobahőmérséklet 3-4 fokkal ugrálna le - és fel.
Felejtsük el a régi szlogent is, hogy "egy percből 20 másodpercet működik", hiszen nem egy korszerűtlen időkapcsoló van beépítve, hanem - szerencsére - termosztát. Ezt csak arra találták ki, hogy érthetőbb legyen a napi 24 órából a várható 8 óra működés (harmad idő). Így van mikor akár 10 másodpercenként ki - bekapcsol, ezért ne ijedjünk meg a "sűrű" váltásoktól, és van persze olyan is, mikor sokáig üzemel egyfolytában.
Padlófűtés fogyasztása
Szintén a sokéves tapasztalat alapján az elektromos padlófűtések napi üzemideje inkább a 6 órához közelít. Ez többek között az komolyabb túlméretezésnek illetve a kellemesebb hőérzet miatti fogyasztáscsökkenésnek köszönhető.
Az elektromos padlófűtés hőenergiájának jó része sugárzó fűtésként adódik át a környezetnek, a hőátadó levegő nélkül közvetlenül. Jobb a hőérzetünk, így a termosztát is lejjebb tekerhető akár 2-3 fokkal, így 10-15% a fogyasztás csökkenése!
Mennyi is ez forintban?
Hasonlítva a gázfogyasztás egész évre szétosztott havidíjas rendszeréhez, kis számolgatással egy átlagos hőszigetelésű (nem rossz) kb. 60 m2-es lakás elektromos fűtési havidíja 20-25.000.- Ft körül alakulhat mostani áramdíjjal (átalánydíjas elszámolással)!
(Hogyan jött ez ki?
Számoljunk 6000W beépített fűtésteljesítménnyel. A fűtési idény 180 nap, napi működésre vegyünk átlagos 7 órát.
Így: 6 kW x 180 nap x 7 óra = 7560 kWh
Visszaosztva 12 hónapra: 7560/12 x 40 Ft/kWh = 25.200.-Ft / hónap átalány
